Mikor lilába borulnak a megmaradt orosházi puszták, bizton tudhatjuk, hogy közeleg, sőt talán itt is van az ősz.

Bár még javában tart az indián nyár, már látszik, hogy az őszre készül a természet. A természetjárók már nagyon várják ezt az időszakot, mivel ilyenkor is – akárcsak tavasszal – virágba borul a táj. A legfeltűnőbb és legegységesebb táj alkotója a megmaradt szikes pusztákon, a magyar (sziki) sóvirág a (Limonium gmelinii), amely valóságos lila szőnyegként borítja be a szikes pusztát.

Forrás:Az 1860-as évek végén fedezték fel Gyopáros vizének gyógyító hatását, ezután kezdeményezték a fürdő kialakítását. Húsz évvel később már közkedvelt helyszín volt, majd néhány évnyi hanyatlás után a 20. század elején ismét virágozni kezdett a ma is jól ismert Gyopárosfürdő. Az egykori kinézetét a Nagy Gyula Területi Múzeum fotóin keresztül ismerhetjük meg, míg jelen állapotát fotós kollégánk Nagy Kristóf képei adják vissza.

Orosháza határában, a központtól három kilométerre természetes módon alakult ki a Gyopárosi-tó, mely az őshonos gyopár növényről kapta nevét – ismertette Szemenyei Béla történész, a Nagy Gyula Területi Múzeum munkatársa.

Megérkezett a szezon, nagy erőkkel szedik a jalapeno paprikát a Winners Garden fóliáiban. A zöld érettségi fokú és a piros érettségi fokú paprika iránt is nagy a vásárlói igény.

Édesanyja cselédkönyvét, képeket és iratokat ajándékozott a Nagy Gyula Területi Múzeumnak Végváriné Rehák Gizella. Hasonló dokumentummal ma már nem is találkozhatunk, sokan így azt sem tudják, mi célt szolgált akkoriban a cselédkönyv. Szverle Gizella egykori dokumentuma szép állapotban maradt fent az utókor számára, csakúgy, mint iskolai értesítője a második világháború utáni időkből.

Szverle Gizella a cselédkönyve szerint tizenhárom évesen lépett szolgálatba háztartási alkalmazottként.

Monumentális alkotás lesz, ez biztos. A mérete is egyértelműen jelzi, hiszen ritkán találkozhatunk 162 négyzetméternyi, 520 kilós, hímzéssel dúsan díszített bársony díszfüggönnyel. Talán a számoknál is megdöbbentőbb az a munkamennyiség, ami ebben a kárpitban van. A Kustán Melinda textiltervező által megálmodott, és a hatvan Kárpát-medencei tájegység népi iparművészei és hímzőmesterei által létrehozott alkotás a remények szerint jövő tavasszal már méltó helyén, a Nemzeti Színház nagytermében várja a kíváncsi szemeket.

Nyár van, rekkenő hőség, ilyenkor a legjobb – amennyiben tehetjük – a hűvösbe húzódni. Talán lesz akit vigasztal, hogy volt már rosszabb is.

Tagadhatatlanul meleg van idén is, de azért ez még nem a csúcsa és teteje az itteni hőségnek. Szeretett városunk többször birtokolta a napi országos legnagyobb maximum hőmérséklet címet, az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai alapján.

(fotó: pixabay.com)

1905-ben a napi rekord hőmérséklet Orosházán volt mikor is 40,2 Celsius fokot mértek, de szintén csúcsot döntöttünk 1906-ban, 1950-ben, mi több 1926.

Megijedtek az orosházi fodrászatban: hangoskodók üvöltöztek az utcán, dörömböltek az ajtón

Ez nagyon nincs jól így – fogalmazott hírportálunkhoz eljuttatott levelében egy orosházi fodrász, akinek a Kossuth utcai üzleténél csütörtökön, a déli órákban egy sokgyermekes család tagjai hangoskodva keltettek félelmet. Amikor a fodrász becsukta és bezárta az ajtót, kintről dörömbeltek, üvöltöztek. A rendőrség és a város polgármestere egyaránt kéri: ilyen esetben mindenki tárcsázza a 112-öt, kérjen rendőri segítséget.

Rengeteg ember sétál vízparton a nyaralás során, amikor meglátják az ott élő kacsákat és hattyúkat. A család ilyenkor bedob nekik egy-két falat kenyeret, vagy az etetőautomatából vásárol élelmet a madaraknak. Sokan azonban nem tudják, a vízimadarak etetése – főként a nyári időszakban – felesleges. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szeretné felhívni az embereket figyelmét azokra a veszélyekre, amelyeket a vízimadarak etetése okozhat.