Ritkábban tartott vagy egykoron divatos, de mára már csak kuriózumértékkel rendelkező gyümölcsfélék, melyeket szinte vétek mellőzni.

A hazai kiskertekben gyümölcsfronton általában a hagyományos fajok viszik a prímet, a legtöbb kertben almát, meggyet, szilvát, cseresznyét, diót vagy éppen körtét találni. A magyarázat egyszerű: egyfelől ezeket a gyümölcsöket szokta meg a hazai közönség, ezeket esszük szívesen, másfelől ezek régóta termesztett gyümölcstermők, így a gondozásuknak, növényvédelmüknek régi, kialakult gyakorlata, bő szakirodalma van, tehát kezdők, tapasztalatlanok számára is biztonságosak, a szónak abban az értelmében legalábbis, hogy probléma esetén könnyű a bajnak utánanézni vagy azt orvosolni.

Érthető tehát, hogy kevesen választják a ritkábban tartott vagy éppen egykoron divatos, de mára már csak kuriózumértékkel rendelkező gyümölcsféléket. Pedig akadnak olyan izgalmas és különleges fajok, melyeket szinte vétek mellőzni!

A népmesei hangzású névvel bíró naspolya a fiatalabb közönség számára szinte teljesen ismeretlen, inkább a nagyszülők korosztálya tud róla egyet s mást. Ez egy lombhullató növény, mely megjelenését tekintve lehet fa vagy bokor, nagyobb változatai legfeljebb 5 méteresre nőnek meg, az átlagos típusok pedig kompakt méretűek, helytakarékosak.

A naspolya különösen finom gyümölcs – fotó: Pixabay

Érthető tehát, hogy kevesen választják a ritkábban tartott vagy éppen egykoron divatos, de mára már csak kuriózumértékkel rendelkező gyümölcsféléket. Pedig akadnak olyan izgalmas és különleges fajok, melyeket szinte vétek mellőzni!

A népmesei hangzású névvel bíró naspolya a fiatalabb közönség számára szinte teljesen ismeretlen, inkább a nagyszülők korosztálya tud róla egyet s mást. Ez egy lombhullató növény, mely megjelenését tekintve lehet fa vagy bokor, nagyobb változatai legfeljebb 5 méteresre nőnek meg, az átlagos típusok pedig kompakt méretűek, helytakarékosak.

A naspolya különösen finom gyümölcs – fotó: Pixabay

A naspolya virágzata élénkfehér, a szirmok májustól júniusig nyílnak. Egyedi, mással össze nem téveszthető batyu alakú termése C-vitaminban gazdag, továbbá jeleskedik kalcium és vas terén. Íze nem igazán hasonlítható máshoz, az állaga omlós és puha, különösen finom gyümölcsről van szó, mely nyersen is csodás, de felhasználható lekvárok, desszertek, sütemények készítéséhez.

Növényként könnyen tartható, kezdőknek is bátran ajánlható, környezeti igényei átlagosak, ápolási feladatai kisszámúak. A bokor a napfényes, meleg fekvésű területeken érzi magát a legjobban, kifejlett korában teljesen télálló. A talaj iránt nem támaszt nagy igényeket, azonban a bő termés alapfeltétele a tápanyagokban gazdag, jó vízgazdálkodású közeg. Rendszeres öntözést kíván, cserébe betegségei alig akadnak, egészséges, életerős csemete választásával a növényvédelmi feladatok minimalizálhatóak, jellemzően egy tavaszi lemosó permetezés elegendő is. A naspolya metszése nagyon egyszerű, csak az elöregedett ágak eltávolításából áll.

A fekete berkenye vagy hangzatosabb nevén arónia ismert ugyan, de inkább a népi gyógyászat fontos növényeként, nem pedig kerti díszként. A fekete berkenyének nagyon sokféle gyógyító hatást tulajdonítanak, és tény, hogy bogyótermésének beltartalmi értékei kiválóak, C-vitaminban gazdag, az ízét tekintve pedig nagyon kellemes, édes.

A fekete berkenye tartása könnyű, igényei átlagosak, vízigénye közepes – fotó: Pixabay

A fekete berkenye egy másfél-két méter magas, ívelt hajtásokkal rendelkező cserje, mely illatos, fehér virágait késő tavasszal hozza. Alkalmas szoliternek is, de ahol tartják, ott jellemzően sövényként használják, sűrű ágrendszere, dús lombozata miatt remek szél- és porfogó, a belátást pedig hatékonyan korlátozza. Bokor vagy cserjesor mellett törzses fácska is nevelhető belőle, így a díszkerti jellegű látványból sem lóg ki.

Tartása könnyű, igényei átlagosak, vízigénye közepes, a talajt tekintve az enyhén savanyú közeget kedveli, ezt könnyen lehet biztosítani zsákos savanyú föld adagolásával. A fekete berkenye összességében egy problémamentesen kezelhető, kezdő kertbarátoknak is bátran ajánlható cserje, melynek kártevői, betegségei szinte nincsenek, ezért telepítésével a háziak nem vesznek a nyakukba szerteágazó feladatokat.

A köszméte szintén valószínűleg az érettebb korosztály számára ismerős, fénykorát évtizedekkel ezelőtt élte, manapság sokan egyáltalán nem is ismerik, sem köszméteként, sem népiesen egresként. Az egres megjelenését tekintve bokor vagy alacsony termetű fa, a fajtától függően a szőlő nagyságú termés lehet sárgászöld, sötétebb tónusú, vagy akár piros is, utóbbi erősen ajánlott a különlegességeket kedvelőknek, hiszen az amúgy sem közismert gyümölcsnek ez a legritkább változata, a betérő vendégeknek igencsak nehéz feladvány lesz beazonosítani!

Sokan egresként ismerik a köszmétét – fotó: Pixabay

A köszméte a talajra nem érzékeny, az oltott csemeték kiváltképp ellenállóak, ápolási munkaként csupán könnyen elvégezhető tavaszi metszést és rendszeres öntözést kívánnak!

Az egres változatos helyekre telepíthető, mérete miatt kis kertekben is jól mutat, beköltözhet a gyakran holttérként létező előkertbe, amennyiben pedig van számára hely, akár az utcafronti sávba is kerülhet, hogy az arra elhaladók is részesülhessenek a fanyar, ízletes csemegéből.

A sor itt természetesen nem ér véget, az izgalmas és nem túl gyakran telepített gyümölcsök iránt érdeklődők választhatják még többek között a homoktövist, a csüngő eperfát, a ribiszkét vagy éppen az áfonyát!

Forrás:

https://www.agroinform.hu/kerteszet_szoleszet/naspolya-berkenye-egres-koszmete-homoktovis-gyumolcs-49185-001