A rizs szó hallatán sokaknak az ázsiai országok teraszos művelési módja jut az eszükbe, ahol a szalmakalapos munkások térdig gázolva a vízben aratják le a termést. Mindez nem áll távol a valóságtól, azonban a növényt emberek helyett már jobbára gépek aratják le, és a Távol-Kelet mellett jóval szélesebb a rizstermesztő országok köre, amibe - legyen bármilyen hihetetlen első hallásra - Magyarország is beletartozik. A HelloVidék a téma kapcsán a Békés megyei Csárdaszálláson székelő Biocsárda Kft. ügyvezető igazgatóját, Izsó Lajost kérdezte.

A rizstermesztésben rejlő potenciált már a rendszerváltás előtti időkben felfedezték, az ’50-es és ’60-as években Magyarország európai viszonylatban nagyhatalomnak számított az 50 ezer hektáron való termesztésével, írta meg aHelloVidék. Bár a világ rizskészletének 90%-át valóban Ázsia szolgáltatja, több európai ország is sikerrel termeszti ezta növényt, így például Olaszország, Spanyolország, Görögország, Portugália, Franciaország, Bulgária és nem utolsó sorban Magyarország. 1970 óta azonban folyamatosan csökken a magyarországi termőterület, pozitív becslések szerint 2017-ben ez a szám legfeljebb 3 ezer hektár lehetett, aminek a fele Jász-Nagykun-Szolnok megyében, azon belül is Kisújszállás és Mezőtúr térségében, másik fele pedig Békés megyében, Szarvas, Csárdaszállás, Köröstarcsa és Békés települések határában terül el.

A rizs a világ második legfontosabb gabonája, ami iránt a kereslet évről évre nő, azonban a nagy beruházásigénye, a szeszélyes időjárás miatti bizonytalan éves hozamok és az európai uniós szinten magyar termelőként kapott negyedakkora támogatások miatt nem tolonganak a gazdák a szaporítóanyagért. A HelloVidék megvizsgálta, milyen érvek szólnak a rizs magyar termesztése mellett, és milyenek ellene.

Amíg az ázsiai földrészen több ezer éves hagyományra tekint vissza a rizs termesztése, addig Magyarországon a meglevő információnk alapján csak alig pár száz éve próbálják meghonosítani ezt a növényt. Noha az országtól északabbra is kísérleteztek rizstermesztéssel, ezek rendre kudarccal végződtek, mivel elengedhetetlen hozzá a talaj jó vízzáró rétege, a meleg, párás légkör és a sok napsütéses óra, ezért szokás Magyarországot a rizstermesztő területek északi határaként is emlegetni.

A rizs termesztésénél a tavaszi szárazság nem okoz problémát, mivel az a jó, ha vetés előtt ki lehet szárítani a területet, majd utána el lehet árasztani azt. A kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt azonban nagy a termesztés kockázata. A hűvösebb, vagy egyenesen hideg tavasz például nagyon rossz hatással van a rizs kezdeti fejlődésére, de az augusztus közepén rendszeresen beköszöntő pár napos lehűlés és ködös idő is károkat okoz a növényben, annak virágzásakor. A klímaváltozás sem csak jó dolgokat hozott a rizstermesztők számára: egyre kevesebb a víz és csökken a folyók hozama is.

– elemezte a magyarországi éghajlattal járó pozitívumokat és negatívumokat Izsó Lajos agrármérnök.

Talaj szempontjából már egy fokkal jobbak a körülmények, bár tény és való, hogy a speciális igények miatt (mint a jó vízzáró rétegű termőföld és a terület megfelelő vízellátottsága) erősen behatárolt az optimális termesztési terület, ami Magyarországon Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megyékre szűkült. Izsó Lajos elmondta, hogy a békési területek jórészt a Körös által kialakított réti, réti öntés talajokon helyezkednek el, közepes (20-24 aranykorona/hektár) aranykorona értékkel bírva. A művelésük ugyan nehéz, viszont jó tápanyagszolgáltató-képeséggel rendelkeznek. A másik termesztő körzet talajai rosszabbak, sajnos sok a szikes talaj és aranykorona értékük (6-16 aranykorona/hektár) is jelentősen alacsonyabb. Ezek tükrében az elért hozamok kielégítőek, sőt felveszik a versenyt a vietnámi eredményekkel (4-6 tonna/hektár), noha ott 2-3 alkalommal is aratnak egy évben, adott teljes képet a hazai termőföldekről a Biocsárda Kft. ügyvezető igazgatója.

Az ázsiai, szűken véve vietnámi eredményhez képes a magyar termésátlag 3,8 tonna/hektár körül mozog, bár ennek kapcsán Izsó Lajos elárulta, nem ritkák a 6-7 tonna/hektáros eredmények sem, csak a gyengébb táblák lehúzzák az összértéket. Ha valakinek kétségei támadnának a hazai termesztés sikerességéről és létjogosultságáról, érdemes a tábla szerinti értékeket is áttekinteni, 2018-ban ugyanis sikerült egy táblán 9,2 tonna/hektáros átlagot hozni, ami már a világ élvonalába repítené hazánkat, ha a hazai gazdáknak egyetemesen sikerülne ezt az értéket hozniuk.

Ehhez képest az európai gazdák 8 tonna/hektár körül mozognak, amit a jelentősen kedvezőbb feltételek mellett termesztő Olasz- Spanyol- és Görögország húz fel, míg a világ abszolút csúcstartója az USA, ezen belül is Kalifornia, valamint Ausztrália, ahol a 10 tonna/hektár értéket meghaladóan dolgoznak. A teljes képhez azonban hozzátartozik az is, hogy bár a rizs termesztésének feltétele a jó talajminőség, azonban a növény egyben ki is zsigereli a talajt, ezért több év kell hozzá, hogy a föld újra termőképessé váljon. Éppen ezért rizsföldeken más növényt jövedelmezően termeszteni szinte egyenlő a lehetetlennel, és mivel nagy a termelésében rejlő kockázat, sokan az igénybe vehető támogatások mellett is igyekeznek több növényt beépíteni a profiljukba, bár kivételek így is akadnak.

Nem meglepő módon a magyarországi rizstermesztés a hazai igényeknek csupán a töredékét tudja kielégíteni, mert a rizs keresettsége évről évre nő, viszont a művelt földek nagysága legjobb esetben is stagnál. Mind Magyarország, mind a többi európai ország rá van kényszerítve az import árura, hogy az összes rizsre éhes állampolgár jóllakjon. Ezt a magyarok jórészt Olaszországból és a Távol-Keletről szerzik be. Izsó Lajos szerint senkinek nem kell versenyeznie a fogyasztók kegyeiért (legalábbis hazai berkeken belül), mert aki egyszer kóstolta a magyar terméket, az biztos, hogy utána csak azt fogja keresni. Azonban nem mindig volt ez így. Annak idején a most aranyat érő magyar rizst a kutyaeledelek készítéséhez használták fel, helyette pedig az import termékeket etették az emberekkel, ami a „támogassuk a hazai termelőket” eszme szellemében szinte felfoghatatlan.

– magyarázta Izsó Lajos.

A rizs nagy része ezen korábbi gyakorlattal ellentétben már nem házi kedvencek ételében végzi, hanem felét belföldön, másik felét pedig külföldön értékesítik, legalábbis ez a Csárdaszállási Agrár Zrt. és a Biocsárda Kft. értékesítési gyakorlata. Izsó Lajos mindemellett hozzátette, az országon belül eladott rizs még így sem garantálható, hogy belföldön marad, mert például a biorizst is egy olyan cégnek értékesítik, aki a HIPP beszállítójaként szinte biztos, hogy kiviszi az országból a hazai termést.

Legnagyobb hazai felvásárlóként a Békéssel szomszédos megyében székelő Nagykun 2000 Mg. Zrt. működik, aki a SPAR kereskedelmi hálózattal együttműködve a franchise sajátmárkás termékeként adja tovább a vásárlóknak a belföldön megtermelt jó minőségű hazait. Az értékesítés termelőként sosem okoz gondot, mert se a magyar, se a külföldi keresletet nem lehet kielégíteni, nemhogy még felesleget előállítani, árulta el a szakember.

– mondta Izsó Lajos.

Noha a jó hozamot garantáló fajták termesztésével és az ideális időjárással még koránt sem egyszerű a gazdák dolga, mert a rizs mindenkori árát a milánói tőzsde szabja meg, amit a világ élvonalába tartozó ázsiai termesztők adatai alapján kalkulálnak ki. Éppen ezért a magyar rizstermesztők sokkal magasabb önköltséggel dolgoznak a versenytársaikhoz képest, előnyt csak a lengyel piacon élveznek az alacsonyabb szállítási költségek miatt, ahová a kereslet mértéke miatt bőven lehetne még rizst értékesíteni, amiért még meg is érné többet termeszteni. A most megemelkedett fogyasztói ár mögött viszont nem a tőzsde, hanem a koronavírus miatti szállítási problémák állnak az agrármérnök szerint, amely nemcsak az átlagpolgár, de a termelő számára is érzékelhető volt a tavaly őszi 85 forint/kilogramm után meglepő 120 forint/kilogrammos árakat tekintve.

Bármennyire is beruházás-igényes és ingoványos talajnak tűnik a Kárpát-medence szívében rizst termeszteni, Izsó Lajos mégis leszögezte, amíg lesz külön támogatás a növény termesztésére, addig megéri vele foglalkozni, bármennyire is szűk a magyar piac. A rizikó miatt kockázatos pusztán egy növényre építeni egy vállalkozást, ezért a legtöbben minimum kettő, de inkább több, biztos hasznot hozó növényfajt is termesztenek a szubtrópusi rizs mellett, mint például tönkölybúzát, kukoricát, napraforgót vagy éppen kölest. Habár a rizstermesztésben utazóknak évről évre egyre magasabb vízköltséggel kell számolniuk a csökkenő állami támogatások miatt, a Biocsárda Kft. ügyvezető igazgatója szerint még így is megéri vele foglalkozni, amit jól bizonyít, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok megyében működő Nagykun 2000 Mg. Zrt. nemrégiben új területeket vont be a termesztésébe.

A rizstermesztés speciális gépeket igényel mind a géptípusok, mind pedig a munkagépek erőssége tekintetében. A rizsföldek művelése nagyon nehéz, csak a legerősebb, legjobb minőségű gépek bírják a strapát a rizsföldön. Vannak olyan gépek is, amiket más ágazat alig használ, ilyenek a rögtörő simító, a lézervezérelt gréder vagy a lánctalpas kombájnok. Még egy költséges tényezője van a rizstermesztésnek, amiről eddig nem esett szó, ez pedig a humán tényező. Nincs még egy ágazat a növénytermesztésben, amely állandó munkaerőt igényel. A rizsföldekre az úgynevezett rizsőr vigyáz, kezeli a vizet a területen, nevelgeti a növényt, karbantartja a műtárgyakat. Egy ember kb. 80-100 ha rizsföldet kezel, zárta az ágazattal kapcsolatos nehézségek felsorolását Izsó Lajos, majd hozzátette, éppen a fentebb kifejtett nehezítő körülmények miatt sem várható, hogy a jövőben a rizs termelőterülete emelkedni fog.

Ettől függetlenül az ágazat minden szereplője azon munkálkodik, hogy a növénynek Magyarországon is legyen jövője, akár még annál is szebb és jobb, mint amit a jelen helyzetből kiindulva racionálisan remélni lehetne. Mindig van hová fejlődni, így a rizsben rejlő potenciál is egyelőre még kiaknázatlan, és a jelenlegi 3,8 tonna/hektár értékhez képest a 14 tonna/hektár sem elérhetetlen végcél. A jövő fejlesztései közé tartozik a ClearField technológia (a nemesítők elindítottak egy imidazolinon rezisztens fajta kinemesítésére irányuló projektet) meghonosítása a rizsben, de a termelők legutóbb a rizsben használható gyomirtó szerekről tárgyaltak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál (Nébih) a hatósággal és a vegyszerforgalmazókkal.

– mondta Izsó Lajos.

Zárásként Izsó Lajos hozzátette, a hazai rizstermesztés igazi motorját azok adják, akik szívvel-lélekkel tevékenykednek az ágazatban, és mondhatni az egész életüket annak szentelik, hogy a növény jövője Magyarországon biztosítva legyen. Ennek hatására alapították meg 2006-ban a Magyarországi Rizstermesztők és Feldolgozók Országos Szövetségét (röviden Rizsszövetséget), ami aktív lobbitevékenységet folytat annak érdekében, hogy a hazai ágazatban dolgozók számára minél jobb körülményeket biztosítsanak. A rossz magyar mentalitással ellentétben ezek a rizstermesztéssel foglalkozó emberek nem marják egymást, összetartó közösségként járják be a rizsföldeket, majd megosztják egymással tapasztalataikat, hogy a szubtrópusi éghajlatú kontinensről származó növény hazánkban is felvirágozhasson.

Címlapkép: Getty Images

Forrás: https://www.agrarszektor.hu/noveny/hihetetlenul-sikeres-a-magyar-rizs-aki-megkostolta-mar-csak-ezt-akarja-enni.22296.html?utm_source=agrarszektor&utm_medium=email&utm_campaign=hirlevel