Elek
A kitelepített németek országos emlékműve a város főterén
Elek címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Megye	Békés
Járás	Gyulai
Jogállás	város
Polgármester	Pluhár László (MSZP)[1]
Irányítószám	5742
Körzethívószám	66
Testvértelepülései	▼ kinyitLista
Népesség
Teljes népesség	4787 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség	90,78 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	54,91 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Elek Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 31′ 41″, k. h. 21° 14′ 49″
Elek Pozíció Békés megye térképén

Elek területe már a honfoglalás előtt is lakott volt. Elsőként 1232-ben említik. A török időkben kihalt. 1724-ben Békés megye több más településéhez hasonlóan Harruckern János György betelepítette német telepesekkel.

Vályi András 1796-ban ezt írta a településről: "ELEK. Elegyes német, és oláh falu Arad Vármegyében, földes Ura Báró Harucker Uraság, lakosai katolikusok, és ó hitűek, fekszik közel a’ fejér Köröshöz, határbéli földgye elég termékeny, noha egy részen határja salétromos, melly hasznos marháiknak, szőlei is meglehetősek lévén, első Osztálybéli."[4]

Fényes Elek 1851-es leírása alapján: "Elek, oláhul Aletye, német falu, Arad vgyében, Békés vgye szélén, Gyulához délre 2 mfd., 382 házzal, és 3090 lak., kik kevés oláh cselédet és házatlan zsellért kivéve, romai kath. németek, kiket 1724-ben b. Haruckern Ferencz telepitett ide Würtembergből, Frankfurt vidékéről, Bajorországból. Van szép paroch. temploma. Róna határa 7517 1/2 h., mellyből szántóföld és kaszálló, mindenik lakosnak egy tagban, 5196 1/2 hold; közlegelő 1914 h., szőlő 130 h., pótlék urb. föld 260 hold, majorsági curialis hely 12 h. és 5 hold dézsmáskert, s 17 hold föld. Földje fekete homokos, s az idevalók főleg tisztabuzát, s ugar helyett kukoriczát termesztenek. Marhatenyésztése a juhon kivül virágzó, de nem a határon, hanem a szomszéd pusztákon bérlett földeken. Általjában az eleki lakosok igen vagyonos és fáradhatlan emberek. Birtokosa: gr. Wenkheim Ferenczné, szül. gr. Pálffy Borbála."[5]

1854-ben már mezőváros, majd e rang megszűnése után a 19. század végén nagyközséggé alakult. Ekkoriban márzsidók is éltek a községben. Kiemelkedett közülük a Schillinger, Philipp és Blantz család.

A Révai nagy lexikona szerint: "Elek: nagyk. Arad vm. eleki j.-ban (1910) 7261, túlnyomóan német, tov. oláh és magyar lak. A járás szolgabirói hivatalának székhelye, van takarékpénztára, takarék- és hitelegylete, tejszövetkezete, csendőrőrse, vasúti állomása, posta-, távíró és telefonállomása."[6]

A trianoni békeszerződés után a fejlődő község az országhatár közelébe került, elvesztette piaca nagy részét. 1920 és 1923 között a csonka Arad vármegye székhelye volt, 1923-tól 1946-ig Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegyéheztartozott, melynek neve 1945-től egyszerűen Csanád vármegye lett. Eleket 1946-ban csatolták Békés vármegyéhez, és ekkor vesztette el járási székhely szerepkörét is.

A második világháború alatt a helyi zsidóság tagjait munkaszolgálatra és Auschwitzba hurcolták, a huszonhat eleki zsidó közül csak nyolcan maradtak életben. A háború után a német lakosokat elhurcolták kényszermunkára és más telepeseket telepítettek a helyükbe. Eleken a kitelepítések egyik legszörnyűbb fejezetét írták: a statisztikák szerint 5619 német lakost űztek el otthonukból, többet, mint amennyi a város teljes mai lakossága [1]. 1990 óta rendszeresen találkozókat rendeznek Elek lakói az elüldözöttekkel.

Eleknek 1950 és 1990 között mindvégig önálló tanácsa volt, 1970-ben nagyközséggé nyilvánították. Békés megyéhez 1946-ban történt csatolásától a járások megszűnéséig, 1983 végéig a Gyulai járáshoz tartozott, ezután 1990-ig a Gyulaivároskörnyékhez.

Elek 1996 óta város. Napjainkban több nemzetiség is lakja, németek, szlovákok, románok, cigányok.

2001-ben a város lakosságának 84%-a magyar, 8%-a román, 4%-a cigány és 4%-a német nemzetiségűnek vallotta magát,[7] illetve kisebb szlovák közösség is él itt.

• 1840: 3163 fő
• 1851: 3090 fő
• 1910: 7261 fő
• 1940: 9327 fő
• 1983: 5839 fő
• 1990: 5582 fő
• 2001: 5531 fő
• 2010: 4985 fő[8][9]

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság kb. 38,5 %-a római katolikus, kb. 12,5 %-a református, kb. 4 %-agörög katolikus és kb. 2 %-a evangélikus vallású. Más egyházhoz vagy felekezethez kb. 5 % tartozik, míg nem tartozik egyetlen vallási közösséghez sem, vagy nem válaszolt kb. 38 %.[8]

A Szeged-Csanádi egyházmegye (püspökség) Békési Főesperességében lévő Gyulai Esperesi Kerülethez tartozik, mint önálló plébánia. Plébániatemplomának titulusa: Sarlós Boldogasszony. Római katolikus anyakönyveit 1734 óta vezetik.[10]

A Tiszántúli Református Egyházkerület (püspökség) Békési Református Egyházmegyéjéhez (esperesség) tartozik, mint missziói egyházközség.[11]

A Déli evangélikus egyházkerület (püspökség) Kelet-Békési Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Gyulai Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint leányegyház.[12]

A város görög katolikus vallású lakosai a Szórvány Helynökség Makói paróchiájához tartoznak, mint filia.[13]

Az 1956-os emlékmű

• Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc, valamint az 1956-os forradalom emlékére állított obeliszk.
• II. világháborús és a munkatáborokban meghaltak emlékműve: Mladonyiczki Béla alkotása.
• Cigány tájház.
• A kitelepített németek országos emlékműve: Kingl Sándor alkotása 2001-ben készült.
• Kopjafa emlékmű: 1999-ben állították.
• Német tájház.
• Polgári házak: A 19. század végén, a 20. század elején épültek.
• Volt Vármegyeháza: az egykori Csonka-Arad vármegye (1920-23) székházának épült.
• Római katolikus (Sarlós Boldogasszony-) templom: 1796-ban épült, barokkstílusban. 1904-ben két oldalhajóval bővítették.
• Román tájház.
• Sírkőkert.

I. István király mellszobra

• Szent István király mellszobra.
• I-II. világháborús emlékmű: 1924-ben és 1996-ban készült.
• Zsidó temető, a román temető területén belül, kiemelt zsidó épített emlék.

• A település labdarúgó-csapata a Békés megyei bajnokság I. osztályában szerepel.

• Prohászka Elvira (1902–1981) magyar író, szerkesztő, irodalomszervező.
• Arató Mátyás (1931-2015) matematikus
• Szigeti Lajos (született Zimmermann; 1944–2012) egyetemi tanár
• Gellér Mihály (1947-) többszörös magyar bajnok síelő, síugró
• Rónavölgyi Sándor jogvédő
• Selley Ferenc, (született: Selley) a mezőgazdasági tudományok kandidátusa
• Lázok János (1984-) labdarúgó

• Maszkos felvonulás: minden év februárjában
• Nemzetiségi bálok
• Elekiek Világtalálkozója: kétévente augusztus első hétvégéjén

•  Alerheim, Németország (1992)
•  Borossebes, Románia (1992)
•  Gerlingen, Németország
•  Gerolzhofen, Németország (1990)
•  Laudenbach, Németország (1994)
•  Leimen, Németország (1992)
•  Nagykapos, Szlovákia (1996)
•  Ottlaka, Románia (1997)