Békés
A római katolikus templom
Békés címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Megye	Békés
Járás	Békési
Jogállás	város
Polgármester	Izsó Gábor[1]
Irányítószám	5630
Körzethívószám	66
Testvértelepülései	▼ kinyitLista
Népesség
Teljes népesség	19 433 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség	158,63 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	127,23 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Békés Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 46′ 37″, k. h. 21° 07′ 30″▼
Békés Pozíció Békés megye térképén

A régészeti kutatások szerint a település mai területe lakott volt már az i. e. 5-4. évezredben (Körös-kultúra). Időszámításunk kezdetéig állattenyésztő és földművelő népcsoportok váltakozva lakták (illírek, kelták), majd az i. sz. első évezredben állattenyésztő lovas nomádok követték egymást (szkíták,gepidák, avarok, jazigok, vandálok, gótok, hunok). A honfoglalás óta bizonyítottan háromszor pusztult el, 1711 óta folyamatosan lakott.

Békés város nevének eredete a honfoglalás korába nyúlik vissza, ekkor a területet szétszórt avar és bolgár telepesek népesítették be, akik felett abalkáni Bolgár Birodalom ispánjai gyakoroltak fennhatóságot. A magyarokÁrpád vezetése alatt győzték le őket, majd Ond törzsének Barsa és Csolt(vagy Vatha) nemzetsége szállta meg a vidéket. Az Árpád-házi királyok idején Békés az egyházi és világi igazgatás, s egyúttal a gazdasági, kulturális élet területi központja volt. Több kisebb település állt mai területén, amelyek többsége nem volt hosszú életű, néhány azonban önálló településként vagy településrészként fennmaradt: Bélmegyer, Csatár, Dánfok, Hidas, Kiskamut, Nagykamut és Murony. Határrészként, puszták nevei megőrizték az egykori falvakat: Csapegyház, Csapcsalja, Csarna, Détér, Gyúr, Mezőszentmiklós és Verebes.

A település mint megyeszékhely szépen fejlődött, virágzott. Okleveles említése 1220-ban fordul elő, ahol „Bekues” néven írnak róla. Az 1241-es tatárjárás súlyos válságot okozott, a lakosság elmenekült, Békés elnéptelenedett. A tatár pusztítást követően lakói 1295-ben tértek vissza, hanyatlása is ekkor kezdődött, mivel várát nem állították helyre, de még mint megyei székhelyet említik. Luxemburgi Zsigmond király 1403-ban Maróti János macsói bánnak adományozta, 1404-ben vásárjogot kapott, következő évben pedig már városnak említik. A gyulai várat is Maróthy János építtette 1403-1405 között, amely egyúttal az uradalom központja lett; Békés ezzel elvesztette addigi centrális szerepét, a gyulai uradalom fennhatósága alá került.

1566-ban Gyula elfoglalása után Békést is megszállták a törökök, az itt tartózkodó őrség folyamatosan pusztította a környéket, de a település fennmaradt, török földesura maga a szultán volt. A törökök „palánk”-nak nevezett erősséget építettek. Az 1590-1591-i zsoldlajstromból kiderül, hogy az itt állomásozó török katonaság 238 főnyi volt. A 15 éves háború (1591-1606) megrendítette a török uralmat, így Gyula parancsnoka, Cserkesz Omer, hogy minden erejét Gyula védelmére koncentrálhassa, 1595 októberében felégettette a békési palánkot, melynek során szinte elnéptelenedett a település. A török uralom alatti pusztítás visszavetette a magyar városiasodást, a települések lakosságát csaknem teljesen elpusztította, azzal együtt a településeket is.

A megmaradt népesség jóformán nomád életet élt. A 17. század második felében elkezdődött a török kiűzése az országból, Békés számára újra nehéz idők következtek, hiszen hol a török, hol a Gyulát több éven át fenyegető császári hadak rabolták ki.

1698-ban Lindner kamarai tiszttartó helyszíni szemléje 10 lakóról számol be. Rákóczi 1703. november 28-án a lakosságot a könnyebb védhetőség érdekében Karcagra költözteti, egészen 1707-ig, majd innen Sarkadra telepíti őket. Otthonaikba csak 1711-ben a szatmári békét követően költözhettek vissza, innentől számítjuk a mai város alapítását.

A gyors fejlődésnek indult településnek a belső vándorlás nem volt elegendő ahhoz, hogy lakosságának létszáma jelentősen növekedjen, 1715-ben még csak 535 fő volt. A vármegyét szolgálataiért az udvartól megkapó Harruckern János György 1720-ban, hogy birtokait jövedelmezővé tehesse, s ehhez a termelőmunkát beindíthassa, telepítésbe fogott. Az első telepesek az Alföld északi megyéiből (Nyírség és Bihar) jöttek, és a sok szabad földnek, valamint a nagy természetes népszaporulatnak köszönhetően a falu lakossága növekedésnek indult. A népességnövekedésnek több összetevője volt, a növekedést elsősorban a természetes szaporulat adta, kisebb részben a helyi lakosság visszatelepedése és más nemzetiségűek betelepítése, bevándorlása. A szomszédos településeken nagy számban telepedtek le szlovákok (Békéscsaba), németek (Mezőberény, Gyula), Békésre ez nem volt jellemző. A magyar lakosság mellett csak kis számban, leginkább házasodás révén kerültek ide más nemzetiségűek. Ez azonban csak mennyiségi gyarapodást hozott, nem eredményezett strukturális változást. A lakosság eleinte elsősorban állattenyésztéssel foglalkozott, ami azzal magyarázható, hogy a terület újra művelés alá vétele, a növénytermesztés, jóval több befektetést követelt volna meg.

A XVIII-XIX. század gazdálkodására jellemző a rétgazdálkodás, az extenzív állattartás és a halászat. Harruckern Ferenc 1775-ben bekövetkezett halálát követően örökösödés révén Békés és környéke 1798-ban a Wenckheim grófok kezébe került.

Népességének növekedése folyamatos, egészen az 1780-as évekig, amikor rövid, 10 éves stagnálás következett be. Ez annak tudható be, hogy a hirtelen növekedés meghaladta a település népesség-eltartó képességét, melynek hatására a településen feszültségek keletkeztek, a korszak demográfiai folyamataival ellentétben Békés már ekkor népesség kibocsátó, például 1786-ban főképp Békésről kivándoroltakkal telepítik be a bánsági Magyarittabét (Novi Itebej). Az 1848-as forradalmat követően a település rendezett tanácsú város lett.

1858-ban megépült a Budapest-Arad vasúti fővonal, amely a várost nem érintette, így az országban jellemző ipari fejlődés elkerülte, forgalmi árnyékba került. Ez odáig vezetett, hogy 1872-ben Békés elvesztette városi rangját,nagyközséggé vált. Lakossága elsősorban mezőgazdaságból élt, kiterjedt tanyavilág épült a település határában.

A következő évtizedek visszalépést hoztak a község életében, amin az sem segített, hogy 1883-ban elkészült a muronyi vasúti szárnyvonal, majd 1902-ben a Békéscsaba-Vésztő keskenyvágányú vasút is. A megye másik három települése (Gyula, Békéscsaba, Orosháza) mellett mind gazdasági jelentőségben, mind pedig népességszámában lemaradt. A foglalkozási viszonyokban az agrárjelleg dominált.

A XX. század elején megindult a polgárosodás, bizonyítéka, hogy több új, meghatározó épületekkel gyarapodott a település, 1903-ban megépült a gimnázium, 1904-ben a mai városháza. Ennek a viszonylagos fejlődésnek az első világháború vetett véget. A tanácshatalom Békést városi rangra emelte, amit azonban a Tanácsköztársaság leverése után elveszített. A világháború vége felé a román megszállás nehézségeit kellett elviselnie. 1939-ben az ország legnagyobb községe volt.

A második világháború után négy új község alakult Békés határában: Bélmegyer (1946), Murony (1950), Kamut (1950) és Tarhos (1954). Ekkor a nagyközség lakossága 21 ezer fő alá csökkent. 1969-ben a nagyközségi címet, majd 1973. április 15-én a városi címet is visszakapta. A városi jogállás megszerzését követően iparosítási kísérletek történtek, hogy a település minél több lakosnak megélhetést tudjon nyújtani, de ezek a kezdeményezések a rendszerváltás idején többnyire életképtelennek bizonyultak. Az 1980-ban bekövetkezett jobb oldali Kettős-Körös gátszakadása után a keleti határában kiépült tanyavilága, valamint Rosszerdő néven ismert külterületi része - jellemzően vályog építésű házainak köszönhetően - teljesen megsemmisült.

Az elmúlt évtizedben valódi városi arculatot nyert, de alapvetően megőrizte kisvárosi hangulatát, amelyet a valódi iparosodás elmaradásának köszönhet.

A címerpajzsban kék mezőben, levágott, derékszögben behajlított páncélos jobb kar, vörös színű, négy ezüst ponttal (körrel) díszített arany nyelű, és szegélyű zászlót tart. A pajzson ezüst sisak nyugszik, rajta nyílt, arany színű korona. A sisakdísz vállban elvágott, tompaszögben behajlított kivont ezüst kardot tartó páncélos jobb kar.

A logó leírása: a város főtéri hídjának, híd melletti pavilonjainak grafikus ábrázolása.

A város szlogenje: Békés - a hidak városa.

A Békésen található hidak listája:

1. Kettős-Körös híd
2. Széchenyi téri híd
3. Cseresznye utcai híd
4. Tápcsatorna híd
5. Felső körgáti zsilip
6. Alsó körgáti zsilip
7. Fábián utcai híd
8. Malomasszony-kerti híd
9. Vargahosszai csatorna I.
10. Vargahosszai csatorna II.
11. Vargahosszai csatorna III
12. Vargahosszai csatorna IV.
13. Sikkonyi híd
14. Csallóközi utcai híd
15. Csók zugi híd
16. Fúró utcai híd
17. Jámbor utcai híd
18. Kisvasúti híd
19. Erzsébet ligeti híd
20. Új Csók híd

Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

A 2012-es népszavazáson 91,4% vallotta magát magyarnak, 3% lengyelnek, 2% hollandnak, 2% angolnak, 1%németnek, 0,6% orosznak.

Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

• Fürdő
• Wenckheim-kastély

Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Nyárfák az Élővíz-csatorna mentén

A Kettős-Körös Békésnél

Duzzasztó gát Békésen

• Református templom

Műemléki református templom. A copfstílusú épület mai formáját 1905-ben kapta. Az 1732-ben épült kisméretű téglatemplom állandó bővítése, alakítása eredményezte a mai külsőt. Orgonája az ország 2. legnagyobb református templomban lévő orgonája.

• Római katolikus templom

1795-ben barokk stílusban épült római katolikus templom. A szentély oldalán függő hatalmas festmény Jantyik Mátyás, békési születésű festőművész utolsó alkotása, és többek között Orlai Petrics Soma egyik képe is látható.

• Ortodox templom (a Sparral szemben)

Görög és román hívők számára épült ortodox templom, védőszentje: Istenszülő születése. Szép arányú épület, belsejében öttengelyes ikonosztáz épült. A képek az aradi származású, kiváló mester Stefan Tenecki művei, keretezésük a copfstílus naturális levél-virág koszorújából készült.

• Egykori zsinagóga – ma pálinka centrum
• Baptista imaház
• Pünkösdi imaház

• Rózsa temető
• Malomvégesi temető
• Zsidó temető, ravatalozó, Winkler egykori békési rabbi sírjával, Szarvasi út.
• Ortodox temető (Szarvasi út)

• Békés Városi Egyesített Egészségügyi Intézmény és Rendelőintézet
• Tüdőbeteg-gondozó Intézet
• Egészségház
• Békés Megye Képviselő-testülete Hajnal István Idősek Otthona
• Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Békési Polgári Védelmi Iroda
• Békés Megyei Levéltár Békési Fióklevéltára
• Békés Városi Kulturális Központ
• Békés Városi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat
• Békés Városi Jantyik Mátyás Múzeum
• Békés Városi Püski Sándor Könyvtár
• Békés Városi Területi Gondozási Szolgálat
• Piacfelügyelet
• Békési Önkormányzati Tűzoltó-parancsnokság

• Jantyik Mátyás Múzeum (Széchenyi tér 6.) 18. század végi barokk épület, volt gazdatiszti lakás.
• Békési Galéria (Széchenyi tér 4.) Bér-ház 1885.

1885-ben épült a Magyar Királyi Szálloda - ismertebb nevén a Bérház - amelyben a Városi Könyvtár és Galéria kapott helyet. Falán emléktábla hirdeti, hogy a II. világháborút követően 1949-ben, az épületben nyílt meg a vidék első művelődési otthona.

• Békési Ház (Tájház - Durkó u. 9.) Parasztház 1866

Durkó utca városképi jelentőségű utcaképe. A 8. sz. alatti gazdaház adott helyet a tájháznak, amelyben a parasztgazdaság összegyűjtött emlékeit, tárgyi kultúráját jellemző berendezési tárgyait, eszközeit láthatjuk.

• Iskolamesteri lakás (Petőfi S. u. 41.)
• Mini Vasúttörténeti Park (Gőzmalom sor 12.)

A 377,269 pályaszámú gőzmozdony volt a Pálinkafőzde gőzszolgáltatója a 90-es években. A mozdony, két kocsi, egy takaros megállóhely alkotja a parkot.

• Veress Kálmán Forradalmi Emlékműve
• Református parókia öreg épülete előtti falon emléktábla őrzi Arany János 1851. évi itt tartózkodásának emlékét.
• A parókia másik emlékeztetője Karacs Terézre, a magyar nőnevelés úttörő alakjának békési tartózkodására hívja fel a figyelmet.
• Nemrég itt avatták fel Szabó Lőrinc 20. századi jeles magyar költő emléktábláját.
• Széchenyi tér délkeleti végében áll Pásztor János szobrász első világháborúban elesett katonák emlékműve, valamint vele szemben az 1996-ban avatott eltörött harangot találjuk, a második világháborúban elesett, illetve áldozatokká vált békésiek emlékére.
• Az 1904-ben épült Városháza falának kazettájában Irányi Dániel szobra található. A márciusi ifjak egyike, a város egykori országgyűlési képviselőjének mellszobrát tekinthetjük meg.

• Békés város jellegzetessége a rendkívüli méretű külső kertövezet, amely a lakóterülettel közvetlenül határos, és mintegy 3000 békési család háztartásának fontos bázisa. Főleg szilva- alma-, meggy-, cseresznye- és diófák, konyhakerti növények lelhetők fel.
• Az utóbbi 200 évben tucatnál többször fordult elő a térségben földrengés. Közülük a legjelentősebb pusztítást az 1978-as, a Richter-skála szerinti 4,5-es erősségű rengés okozta, melynek epicentruma Békés volt.
• A különböző földtani kőzettípusok igen változatosak: lösz, homok, agyag, iszap és kavics váltogatja egymást.
• A település legfontosabb folyóvize napjainkban a Kettős-Körös, amely az 1855-57 közötti folyószabályozást megelőzően Békés területén, ma Doboz-Szanazugnál összefolyó Fekete- és Fehér-Körösből keletkezett.
• A folyó vízszintjét az 1968-ban átadott békési duzzasztóval szabályozzák.
• Figyelemre méltóak a rétegvizek, mint ivóvíz források, nagyobb mélységben pedig gyógyhatású melegvizet is tártak fel a településen, amelyre gyógyfürdőt építettek

• Szegedi Kis István Református Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium Az 1552-ben alapított iskola működése gyakorlatilag folyamatos. Méltán viseli a nemzeti kultúra fejlesztésében jeles érdemeket szerzett Szegedi Kis István reformátor nevét.
• Békés Megyei Tisza Kálmán Közoktatási Intézmény

• Békés Városi Dr. Hepp Ferenc Általános Iskola
• Békés Városi Eötvös József Általános Iskola
• Békés Városi Karacs Teréz Általános Iskola

Békési Kistérségi Óvoda és Bölcsőde Baky u. 4.

• Baky u. 4. sz.
• Csabai u. 30. sz.
• Hunyadi tér 1/1. sz.
• Korona u. 1. sz.
• Nevelő u. 1. sz.
• Ótemető u. 2. sz.
• Teleki u. 26. sz.

• Földvár Bölcsőde, Fábián u. 25/2.
• 2. sz. bölcsőde, Bajza u. 1.
• 3. sz. bölcsőde, Rákóczi u. 16.

• Békés Városi Általános Művelődési Központ - Alapfokú Művészeti Iskola
• Békés Városi Püski Sándor Könyvtár

• Békés Mátrix - Békési Közösségi Hírportál, 142 000 fotó, 1400 videó, 14 000 cikk - 24 órában frissítve!
• Békés Tv - A város HÍRADÓJA
• Torony Rádió
• Békési Újság - Mindig van mit olvasni!

Kézilabda

• ERSTE-Békési Férfi Kézilabda Klub
• Női Kézilabda Tornaegylet

Labdarúgás: Békési Football Club

Kosárlabda: Békés és Vidéke ÁFÉSZ Sportegyesület, Békési SZSK - férfi kosárlabda klub

Asztalitenisz: Békési TE

Tenisz: Békési Tenisz Klub

Ökölvívás: Békési TE, Surman Box Klub, Box és K-1

Kajak-Kenu: Békés Kajak-Kenu Club

Atlétika:

• Békési Diákatlétika Klub
• Békési Diákok Atlétikai Clubja

Torna: Békési Torna Egylet

Lövészet: Városi Lövész Klub

Sakk: Békési TE

Ahogy a többi szomszédos városnak Békésnek is volt egy gúnyneve. Ez a Madzagfalva. Ennek a népi mondák, hagyományok a gyökerei (például: minden békésinek mindig van a zsebében madzag, a várost egyszer körbe kerítették madzaggal hogy azokhoz ne jusson el a harangszó akik nem járultak hozzá a harangtorony megépítéséhez). A tájegység tájszólás az í-zés, különösen az é-k helyén (ennek értelmében: "Bíkís").

A gyógyvize a hévízivel egyenértékű.

1892-ben Békésen megalakult sportkör, a Békési Torna Egylet (az egyesület napjainkban is működik), az egyik legrégebb vidéki sportklub hazánkban. 1896-ban itt volt Magyarországon az első vidéki filmbemutató. 1949-ben itt alakult az ország első művelődési otthona. A II. világháború után, 1949. május 12-én Békésen nyitották meg az első szabadpolcos könyvtárat.

Ma az Alföldi medence egyik legmélyebb része. Napjainkban ennek a következményei az időnként kipattanóföldrengések, írásos feljegyzések szerint az utóbbi 200 évben tucatnál többször fordult elő a térségben ez a természeti jelenség. Közülük a legjelentősebb pusztítást az 1978-as, a Richter-skála szerinti 4,5-es erősségű rengés okozta, melynek epicentruma Békés volt.

Békésen adták először (mindössze egy évvel a "legnagyobb magyar" halálát követően, 1861-ben) közterületnek Gróf Széchenyi István nevét.

Légi felvétel, középen a Szegedi Kis István Gimnázium

• Itt született 1738-ban Szikszai György debreceni esperes-lelkész, teológiai író, nyelvész († 1803)
• Itt született 1797-ben Giba Antal földmérő-mérnök († 1846)
• Itt született 1824-ben Somlyai Gábor földművelő, író († 1900)
• Itt született 1864-ben Jantyik Mátyás festőművész († Békés 1903)
• Itt született 1868-ban Veres Endre történész († Pécs, 1953.)
• Itt született 1890-ben Durkó Antal gimnáziumi tanár, múzeumvezető († Békés 1978)
• Itt született 1893-ben B. Szabó István miniszter († Békés 1976)
• Itt született 1894-ben Csurka Péter író, újságíró († Balatonalmádi 1964)
• Itt született 1909-ben Hepp Ferenc diákatléta, sportszótárkészítő († Budapest 1980)
• Itt született 1911-ben Püski Sándor könyvkiadó († Budapest 2009)
• Itt született 1928-ban Béládi Miklós József Attila-díjas irodalomtörténész és kritikus († Budapest 1983)
• Itt született 1944-ben Bajkó Károly olimpiai bronzérmes birkózó
• Itt született 1933-ban Janáky Viktor Munkácsy Mihály-díjas (1986), és Pro Urbe-díjas (1978) keramikusművész, grafikus († Budapest, 1999)
• Itt született 1939-ben Erdei Árpád büntető eljárásjogász, egyetemi tanár, az Alkotmánybíróság volt alelnöke
• Itt született 1946-ban Minya Mária Munkácsy Mihály-díjas (1980) szobrász és keramikusművész
• Itt született 1964-ben Jantyik Csaba, színművész, énekes, szinkronszínész
• Itt született 1968-ban Milák Brigitta festőművész.
• Itt született 1989-ben Cifra Anita magyar válogatott kézilabdázó

• 1988: Gulyás György karnagy, Balogh László országgyűlési képviselő, TSZ-elnök, Inokai János MSZMP I. titkár,
• 1992: Bíró Lajos gimnáziumi igazgató (posztumusz), Polgár Lajos gimnáziumi tanár (posztumusz), Dézsi ZoltánGyergyószentmiklós polgármestere, Dr. Hepp Ferenc a Testnevelési Tudományos Kutatóintézet létrehozásáért, Kecskeméti Gábor gimnáziumi tanár
• 1993: Dr. Sebők Elek ügyvéd (posztumusz), B. Szabó István miniszter, országgyűlési képviselő, HM államtitkár (posztumusz)
• 1996: Dr. Püski Sándor könyvkiadó
• 1998: Makoviczki János tanácselnök, Dr. Sós Sándor, Vámos László
• 2005: Dr. Durkó Antal gimnáziumi tanár, múzeumvezető (posztumusz)
• 2007: Dr. Tóth József hidrogeológus

• 1979. Gulyás György - vezető karnagy Debrecen
• 1980. Szász Lajos - nyug. igazgatóhelyettes Békés
• 1980. Novákné Juhász Márta - építészmérnök Szeged
• 1980. Novák István - építészmérnök Szeged
• 1981. Dr. Sós Sándor - MTVB osztályvezető Békéscsaba
• 1981. Vámos László - MTVB osztályvezető Békéscsaba
• 1981. Siraki Ferenc fhdgy MN Műszaki Alakulat - árvízvédelemért Orosháza
• 1982. Szatnkó Mihály - nyug TSZ elnök Békés
• 1982. Balogh László - országgyűlési képviselő TSZ elnök Békés
• 1982. Dr. Buzás Gábor nyug. TSZ elnök Békés
• 1982. Barta István -nyug. MHSZ titkár Békés
• 1983. Végh László - nyug. pedagógus Békés
• 1983. Kovács Sándor - nyug. TSZ elnök Murony
• 1983. Csontos Sándor - MTVB főmérnök Békéscsaba
• 1983. Kisvárdai Tibor - nyug. Békési Szolg. Szöv. Vezetője Békés
• 1985. Dr. Varga Imre - nyug. ÁFÉSZ ig elnök Békés
• 1985. Nagy Mihály - A Kosárgyár igazgatója Békés
• 1985. Dr. Tarsoly Lajos - bíró (VB tag, tanácstag) Békés
• 1985. Makoviczki János - Városi Tanács elnök Békés
• 1985. Polgári István - békési kisiparos Békés
• 1986. Inokai János - MSZMP Városi Bizottság első titkára Békés
• 1988. Csók Sándor - OTP BM Ig igazgatója Békés
• 1988. Nagy Gábor - Városi Szakszervezeti Bizottság titkára Békés
• 1988. Szabó Zoltán - MÁV főépítésvezetőség Békéscsaba
• 1989. Tamási Géza - Békés Megyei Építőipari Szöv. elnöke Békés
• 1989. Dr. Gyarmathy Olga nyug. középiskolai tanár Békés, Békés - Tarhosi Baráti Kör titkára
• 1995. Dr. Szudy Géza - posztumusz pedagógus, író Békés
• 1995. Fejes Antal - zeneiskola igazgató Békés
• 1995. Dr. Veres Mária - köztisztviselő Békés
• 1995. Körözsi Ferenc - karnagy - tűzoltóság Békés
• 1995. Szöllősi Ferenc - rendőr - zászlós Békés
• 1995. Nagy Károly - sportvezető Békés
• 1995. Pankotai Gábor - kajak - kenu - világbajnok Békés
• 1996. Dr. Szekeres János - főorvos Békés
• 1996. Püski Imréné - köztisztviselő Békés
• 1996. Eisele Vera - pedagógus Békés
• 1997. Dr. Szabó Ferenc - főorvos Békés
• 1997. Dr. Lipták Pál - gyermekorvos Békés
• 1997. Csuta György - festőművész Békés
• 1997. Nagy Gábor VB elnök, nyugd. Közigazg. Tev. Békés
• 1997. Szatmári István - törvénybíró Békés 1998. Bozay Attila - zeneszerző Békés
• 1998. Laborczy Aladár- tanár Békés
• 1998. Minya Gábor - vállalkozó Békés
• 1998. Takács Istvánné - pedagógus Békés
• 1998. Dr. Vladár János - orvos Békés
• 1999. Kállai Jenőné - pedagógus Békés
• 1999. Varga Sándor - tanár Békés
• 1999. Püski János - vállalkozó a választási bizottság elnöke Békés
• 2000. Jenei Béla -tanár Békés, Hégely László -mg vállalkozó, hagyományőrző népdalkör Békés
• 2001. Papp László - posztumusz városi főépítész Békés
• 2001. Dr. Gyöngyössy György - orvos Békés
• 2001. Fábián Mihály - vállalkozó Békés
• 2001. Tarjáni Ferenc - kürtművész Budapest
• 2002. Juhász Lajosné - pedagógus Békés
• 2002. Úti Éva - könyvtárigazgató Békés
• 2002. Nagy Sándor - szobrász Békés
• 2002. Nagy László - nyugdíjas egyesület Békés
• 2003. Rácz Rezső - nyugdíjas egyesület Békés
• 2003. Dr. Fakas István - háziorvos Békés
• 2003. Márton László - posztumusz - fényképész Békés
• 2003. Dávid Mátyás - iskolaigazgató Békés
• 2003. Kökéndy Józsefné - zenetanár Békés
• 2004. Dr. Daróczi Mária - nyugalmazott VB titkár Békés
• 2004. Dr. Olajos Károly - nyug. rendőrkapitány Békés
• 2004. Kis László - nyugalmazott VT VB Békés
• 2004. Dr. Kovács Eszter - városi tisztifőorvos Békés
• 2005. Ferenczi Sándor - nyugalmazott köztisztviselő Békés
• 2005. Kökéndy József - nyugd zeneiskolaigazgató volt polgármester Békés
• 2005. Verbai László - volt tanácselnök LISZ KFT vezetője Békés
• 2005. Dr. Baranyai István - háziorvos Békés
• 2005. Lukács Eszter - hímző népi iparművész Békés
• 2006. Dr. Pálkáné Dr. Vass Gizella - bíróság nyug. elnöke Békés
• 2006. Juhos János - fényképész vállalkozó Békés
• 2006. Békési Mihály - pedagógus, sportvezető Békés
• 2006. Kovács István - húsipari egyéni vállalkozó Békés
• 2006. Kecskeméti Ferencné - gyógyszerész Békés
• 2007. Varga László - nyugalmazott középiskolai tanár Békés
• 2007. Dr. Matolcsy Kálmán - posztumusz - háziorvos Békés
• 2007. Eperjesi József - nyugalmazott szociális otthoni igazgató Békés
• 2008. Fejes Antalné - nyugalmazott zenetanár Békés
• 2008. Mester Péter - Békési Városvédő és Szépítő Egyesület Eln Békés
• 2008. Szabó Gerzson - hagyományőrző amatőr filmes Békés
• 2008. Dr. Szuromi Pál - pszichiáter főorvos Békés
• 2008. A Békés Városi Önkéntes Tűzoltó Egyesület Békés
• 2009. Dr. Kovács Imre - fogszakorvos Békés
• 2009. Katona Gyula - református lelkipásztor Békés
• 2009. Békési Zoltán - igazgató Békési Pálinka Zrt. Békés
• 2009. Barta István Zoltán - vállalkozó - Barta Udvar Békés
• 2009. Schimpl Miksáné - nyug. pedagógus Békés
• 2009. Balogh József - asztalitenisz - szakvezető edző Békés

• 1892-ben Karacs Teréz író

•  Gyergyószentmiklós, Románia (1993)
•  Magyarittabé, Szerbia (2006)

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A9k%C3%A9s

http://www.bekes.hu/