A statisztikából az is kiderül, hogy folyamatosan nyílik az olló a szegények és a gazdagok között. Mint ahogyan a gazdasági lap írja, ma Magyarországon a legalsó tíz százalék kiugróan szegény, a legfelső pedig kiugróan gazdag. Hozzátették, az alsó 10 százalékot erősítik azok, akiknek nincs legális jövedelme. A szegény háztartásokra jellemző, hogy a család létszámában nagyobb, mint a gazdagoké. Eszerint a szegény háztartások több mint 4 főből állnak, a „gazdagok” inkább egyedülállók vagy gyermektelenek.

Több mint háromszor akkora az egy főre jutó fogyasztása a magyar háztartások legfelső 20 százalékának, mint a legszegényebbeknek. Utóbbiak lényegesen egészségtelenebbül táplálkoznak, és a tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottságuk is jóval gyengébb — olvasható egy másik KSH felmérésben.

Az alsó jövedelmi ötödben a fogyasztás 58 százaléka élelmiszerre és rezsire megy el, ugyanez az arány a leggazdagabb háztartásokban csak 41 százalék. A magyar viszonylatban gazdagnak számítók 5-7-szer annyit költenek egészségükre, oktatásra, szórakozásra, étteremre, utazásra. A magasabb jövedelműek változatosabban étkeznek: több húst, tejterméket, zöldséget és gyümölcsöt vásárolnak, miközben gabonaféleségekből, s főleg cukorból kevesebbet esznek, mint a középosztálybeliek.

A KSH a kedvező változások között az alábbiakat emelte ki: hosszú idő után először tavaly ismét nőtt a háztartások fogyasztása, ezt a lakosság jövedelmi helyzetének javulása tette lehetővé. Majdnem minden fogyasztási csoportban többet költöttek, legnagyobb mértékben a hírközlési és a közlekedési kiadások emelkedtek. A fogyasztási szerkezetben csökkent az élelmiszerre és a lakásfenntartásra fordított kiadások részaránya.

— Hazánkban ma egyre nagyobb méreteket ölt a dogozói szegénység. Majd' egymillió munkavállaló a KSH által számított létminimum alatti összeget visz haza 8 órás, teljes állású munkával. Emellett egyre több munkaadó foglalkoztat részmunkaidőben, hogy még a nyolc órás minimálbérnél is kevesebbet kelljen fizetni — hangsúlyozta lapunknak Sáling József. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke szerint a közszférában sem jó a helyzet, hiszen elmúlt hét évben a közszolgálati keresetek reálértéke drasztikusan csökkent.

Elmondta, a szakszervezetek célja egy bérfelzárkóztatási program elindítása. Erről még a jövő évi költségvetés benyújtása előtt szeretnének megállapodni a kormánnyal.

— Célunk, hogy a minimálbér nettója elérje, sőt meghaladja a létminimumot. Jelenleg 20 ezer forint a különbség, az egyfős, egy keresős létminimum szintje 88 ezer forint, míg a nettó minimálbér 68 ezer forint. Mi 3 év alatt 30 ezer forintnyi minimálbér-emelést javaslunk majd.