— Többek között folyóvízi kagylófajok, illetve a nem őshonos amuri kagyló fordul elő a megyei vizekben — nyilatkozta megkeresésünkre Nemes Attila. A halászati szakmérnök lapunknak elmondta, hogy ezek a fajok Békésben szinte mindenütt megtalálhatók. Érdekesség, hogy az amuri kagylót az őshazájában fogyasztják. A szakember kiemelte, kagylópusztulás ciklikusan, három-négy évente üti fel a fejét, legutóbb éppen négy esztendeje történt hasonló. A gondok akkoriban lényegesen több példányt érintettek, mint az idei folyamatok.

— A probléma hátterében a nagy mértékű felmelegedés, illetve a víz hőmérsékletének jelentős emelkedése, esetleg a gyengébb vízminőség állhat — fogalmazott Nemes Attila, aki kitért arra, hogy mindehhez még hozzájárulhat a kagylók túlszaporodása is. — A tünet jellemzően a nagytestű, adult példányokat érinti. Ilyenkor megjelenik egy atkafajta, az unionicola aculeata, amely átfúrja a kagyló köpenyét, így különböző baktériumok bejuthatnak a kagyló belsejébe, ezáltal a puhatestűek immunrendszere legyengül, és mindezek együttes hatásától elpusztulnak — ecsetelte Nemes Attila. — Az atka megjelenésének környezeti oka lehet: a víz felmelegedése és más vízminőségi problémák, valamint a kagylók túl nagy száma együttesen idézheti elő.

Fotó: Imre György

Jellemző tüneteként a kagyló köpenyén atkaszúrások, fekete pöttyök jelentkeznek, míg belül pukliszerű részek alakulnak ki. A frissítő, esetleg oxigéndúsabb víz pozitívan hathat, késleltetheti, lassíthatja a negatív folyamatokat.

A szakmérnök kérdésünkre szólt a halakat érintő helyzetről is. Mint elmondta, halegészségügyi vagy halpusztulást okozó vízminőségi problémát Gyopáros északi és középső része kivételével nem tapasztaltak.

— Ugyanakkor a megyei vizek is jobban felmelegedtek az átlagosnál. Ismert, hogy a Balaton hőmérséklete 30,5 fokig emelkedett, de Békésben is 0,5-1 fokkal magasabbak az értékek a szokásoknál — folytatta a szakember. — Ezzel párhuzamosan a lehetséges oxigéntelítettség is csökken. Gyopároson viszont összetettebb probléma merült fel, az alga felszaporodott, és nagyon feltételesen azt sem zárhatjuk ki, hogy külső szennyezés is kerülhetett a vízbe. A nappal oxigént termelő algák hajnalban oxigént fogyasztanak, így a túlburjánzott növényi plankton miatt az elemből hajnali hiány alakulhatott ki. A gondot csak fokozta a helyszínen mért magas, 9,5 Ph-érték. A vízben letális szabad ammónia lehetett jelen, ami már alacsony arányban is halpusztulást okozhat. Literenkénti 0,3 mg ammónia is mérgező a halakra.

Fotó: Imre György

Ilyen esetekben is a friss víz bejuttatása hozhat pozitív eredményt, válthat ki kedvező hatást. Lehetőség szerint sokat segíthet az oxigénpótlás is, a víz keringtetése és a különböző környezetre nem káros algaölő szerek használata. A helyzet a megyében átlagosnak számít, komolyabb problémák ott jelentkezhetnek, ahol szennyeződések kerültek a vízbe vagy annyira erős oxigénhiányos állapot alakult ki, hogy az halpusztuláshoz vezetett.

— Sajnos jelen pillanatban a Körösök vízhozama is nagyon alacsony — mondta lapunknak Nemes Attila. — Ha hosszabb ideig így marad, ott is lehet vízminőségi problémákra számítani.

Példás összefogás
A gyopárosi tórendszerben még szombaton észlelték a halpusztulást. A megyei szövetség társadalmi hivatásos halőre, az Orosházi Kinizsi Horgász Egyesület titkára, Pelle Zsolt mesélt a részletekről. — A középső tavon egy horgász, valamint a társadalmi halőr jelezte felém, nagytestű, elpusztult halakra figyeltek fel. Jeleztük a szövetségnek, még aznap halbiológus is a helyszínre érkezett. A történteket az elburjánzott, nagy mennyiségű alga és a nagy meleg, a megemelkedett PH-érték okozhatta. A vizsgálat még tart - sorolta az előzményeket a titkár.

Az északi tóban is tapasztaltak halpusztulást, azonnal megkezdték a tetemek begyűjtését példás összefogással: a fürdő dolgozói, a szövetség, valamennyi helyi horgászegyesület társadalmi halőre is tette a dolgát. Az egyébként látványszökőkútként működő szerkezetet a tó közepén éjjel is működtetik, hogy még több oxigént juttassanak a vízbe. Csütörtökön már csak egy tetemet szedtek le.

Forrás: http://www.beol.hu/bekes/kozelet/a-halak-utan-a-kagylok-is-pusztulnak-bekes-megyeben-622905