Csorvási Wenckheim-kastélyok

Csorváson az 1940-es években még négy Wenckheim-kastély volt megtalálható.
Forrás: Szabó István Csorvásiak Baráti Társaságának alelnöke

1.
Károly-majori Wenckheim-kastély

Egy ritka kép a Wenckheim Gyűjteményből! Az eredeti kép tulajdonosa: Tuska János.

	Az eredeti fénykép a wenckheim.hu tulajdonában van.
	A fenti kép az eredeti fénykép digitális változata.
	A felhasználási feltételek itt megtekinthetők.

Köszönet a fotóért a geocaching.hu-nak, és Szőke Kiss Lászlónak.

2.
Rudolf majori Wenckheim-kastély

A teljeskörű belső és külső felújítást követően:
A felújítás 2011-ben fejeződött be.

 

2011 előtt még ilyen volt a kúria:

A fénykép a Csorvásiak Baráti Társasága honlapjáról származik. www.csorvasiak.hu Fényképezte: Szabó István

További képek a kastélyról: 

2010-ben megszépült a kastély: 

Még ma is megtalálható. A már nem létező Nagy majori kastélytól több kilóméterre van.

1925-28. között Gróf Wenckheim Rudolf vadászkastélynak építtette, majd állandó lakója gróf Wenckheim Matild lett. A kétszintes manzárdtetős épület 1945-ig volt a grófnő lakhelye, azóta több funkciója volt. Jelenleg a helyi termelőszövetkezet termelési központja és irodaépülete. 2010-ben a Rudolf-majori kastélypark 4 hektáron terül el 18 lombos három fenyő és négy cserje fajta díszíti a parkot.

Ha valaki rendelkezik fotókkal és információkkal, szívesen fogadom!

A kastély címe: 5920 Csorvás, Rudolf major

Internet: http://www.csorvas.hu

A kastély 4 ha-os parkjában 18 lombos, 8 cserjefaj és 3 örökzöld fafajta őrződött meg.

Az oldal elkészítésében sokat köszönhetek Szabó István úrnak, aki a Csorvásiak Baráti Társaságának alelnöke.

A Csorvásiak Baráti Társaságának honlapja:

3.
Kis majori Wenckheim-kastély

Egy kis érdekesség: A csorvási Reck kúria

Reck József földbirtokos építette, Ybl Miklós tervei alapján, formailag teljesen megegyezett a csorvási Kis majori kastéllyal, amelyiket az 1950-es évek elején lebontottak. A kastély 1880 elején épült. A kastélynak nevezetes vendégei voltak, többek között Munkácsy Mihály festőművész, aki a Búsuló Betyár című munkájához a zenész alakokat a csorvási vendéglőben mintázta, és ebben az időszakban a kastély vendége volt. Járt a kastélyban gróf Apponyi Albert, József főherceg is, csorvási tartózkodásaik alkalmával.

Forrás: http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Csorvas/pages/idegenforgalom.htm

4.
Nagy majori Wenckheim-kastély

2. kép A külsőleg elkészült kastély 1944-ben

A Nagy-majori Wenckheim Kastélypark 10 hektáros területen fekszik, gyertyánok kocsányos tölgyek, gesztenyefélék és piramistölgyek találhatók az egykori parkban.

A Nagy majori Wenckheim-kastély kölsőleg lett teljesen kész 1944 végére, de a belső kialakítása teljesen elmaradt (közfalak, padló). 1945 után széthordták és ennek következtében később teljesen romossá vált, és emiatt is a 1977-ben felrobbantották. Így szinte teljesen eltűnt a kastély. (Fotók)

1945-ben a kastélyban tartották a csorvási majálist, de az előtte levő tó medrében volt a táncmulatság, mert a kastélyban nem volt olyan padló, amelyen táncolni lehetett volna!

Forrás: Szabó István úr, a Csorvásiak Baráti Társaságának alelnöke

1948-ban: mezőgazdasági iskola a Nagymajorban...

1948 után: viszik a kastélyt...

Gróf Wenckheim Sándor 1924-28 között Csorvás - Nagy majorban építette fel a gácsi kastély tömeg-kompozícióját felidéző neobarokk kastélyát Siedek Viktor tervei alapján.

A gácsi kastély

A Békéscsaba és Orosháza között elterülő Csorvás még a XVIII. század végén is puszta volt majd kb. 1858-tól azonban benépesült. Az 1890-es években a csorvási határban kb. 6000 hold terület a Wenckheim-család birtokában volt. kb.1500 holdat a gerlai ágból származó gróf Wenckheim Matild (1853-) és unokaöccse, Wenckheim Károly (1876-1926) gróf; 4400 holdat, pedig a dobozi ágból származó gróf Wenckheim Henrik (1857-1908) birtokolt, de részét öccse, Wenckheim Dénes (1861-1933) kezelte. A két világháború között, férje után Wenckheim Károly özvegyének, Kyd Theodórának (1890-1976) volt itt jelentősebb birtoka. Henrik gróf gyermekeinek nagykorúvá válásával legkisebb fia, Rudolf (1904-) Wenckheim Matildtól is örökölt; illetve nővére, Csáky Árpádné Wenckheim Mária (1902-) grófnő és bátyja, Wenckheim Sándor (1900-1968) gróf osztoztak a fennmaradó területen.

Petőfi pusztai kiskastély ("kiskastély"): 1880-ban épült, a Csorváson található kastélyok közül ez a legkorábban épült. A Nagy majori Wenckheim kastély elkészüléséig ezt az épületet használta a gróf lakás céljára. Később intézőház lett. A kiskastélyt 10 hektáros park veszi körül, amelyben több védett fafajta van. Gróf Wenckheim Sándor gróf csorvási birtokának 1600 holdas részét, illetve ennek központját Nagy major névvel illették. 1924-28 között itt építtette fel - valószínűleg egy korábbi uradalmi épület, az ún. " kiskastély " szomszédságában - új kastélyát Siedek Viktor bécsi építész tervei alapján. A kivitelezés vállalkozója egy Hirtz nevű német építésvezető, a pallér Titz Jakab, a gyulai kőművesek vezetője Hack András volt. A kastély és környezetének ábrázolása az 1936. évi kataszteri térképen jól látható, s 1944-ből maradt fenn az a fényképfelvétel (2. kép) amely az épületet délkelet felől mutatja.

Fotók a kastélyról... Köszönöm a fotókat a www.geocaching.hu-nak és a fotósoknak!

Az új kastély (hrsz.2335) Észak-Déli hossztengellyel épült, haránttengelyében a meglévő 15 szobás kiskastéllyal alkotott építészeti kompozíciót. A településről vezetőút és gazdasági vasút keleti oldalán a térkép díszkaput jelöl, ahonnan derékszögben tört, egyenes út vezetett a két - kis és nagy - kastély közötti sík területre. Itt a térkép ívekből, barokkosan metszett vízmedencét jelöl, s ilyen látható a kastély keleti homlokzata előtti terasz lábánál is. E medencék vasbetonból készültek, s a teljesen alápincézett, egyemeletes új kastély is a legkorszerűbb építőanyagokból és szerkezeti megoldásokkal épült fel külsőleg teljesen.

Három rizalittal tagolt, tetőkupolákkal hangsúlyozott, mozgalmas tömegformája, megemelt földszintje még monumentálisabb hatást kölcsönzött a 60 szobás kastélynak. Főbejárata nyugat felé fordult, melyhez kocsifelhajtó vezetett. Pillérekkel gyámolított terasza alatt három boltíves ajtó az üres előcsarnokba nyílt. Valószínű, hogy belső terének kialakítása is a XVIII. század megoldásait követte, közösségi és lakóterei két traktusban, enfilade fűzéssel kapcsolódhattak egymáshoz. Az épület közepét, talán galériás aulaként kialakított bejárati előcsarnok foglalta el, mögé a kerti oldalra a nagyszalont helyezték volna.

A kastélytól északra, a kertben egy újabb vízmedence, mellette 250 négyzetméter felületű és 150 cm mélységű úszómedence és fürdőpavilon-épület, valamint egy teniszpálya kapott helyet. Ennek pandantjaként, a bejárati kapu tengelyében, a felvezető út fordulója mögött újabb barokkos vízmedence húzódott, melyet kőfallal vettek körül. A medencéket 1924-ben Kopornyi és Kenéz nevű vásárhelyi kútfúrómesterek által fúrt kutak táplálták.

A kastély építésével egy időben 35 hold korszerű technikával felszerelt (pl. földalatti csőrendszerrel öntözött) parkot (hrsz. 2336) létesítettek a meglévő és idetelepített növényekből. Az épületek közvetlen közelében elhelyezett vízmedencék ennek erősen architektonikus jelleget kölcsönöztek, míg a távolabbi kertrész - bár sétaútjait a kataszteri térkép nem ábrázolja - tájképi kert lehetett. A kertészek Dzurek Imre, Szák Mihály, Boldizsár István és Balázs János voltak.

Az 1930-as években bekövetkező gazdasági válság, Sándor gróf nagyvonalú és pazarló életmódja, az amerikai utazások az örökölt vagyont felemésztették, így az adósságai fejében 1932-ben a birtokot Mándy Sámuel bankárnak zálogosította el. Sándor grófnak csak a kastély körül bekerített terület maradt, és 1944-ben még látta az első orosz katonákat, akik, hogy fosztogassanak, betörtek az üres és félkész kastélyba. A kastélyépületet 1977-ben robbantották fel, melynek következtében szinte teljesen elpusztult.

A fentiekből az valószínűsíthető, hogy a gróf Wenchkeim-család köréhez baráti vagy rokoni szálakkal kötődő Károlyi-, Forgách- és Széchényi-családok azonos stiláris jegyeket mutató historizáló barokk kastélyai azonos tervezőtől származtak. Valószínű, hogy Siedek Viktor az 1890-es évek közepétől állt kapcsolatban először a Károlyi-családdal, s a nagy volumenű nagymágocsi építkezés kapcsán ismerhette meg ott a gróf Wenckheim család. Siedek tervezői képességei és ambíciói a századforduló és a XX. század első felének szerényebb társadalmi elvárásaihoz alkalmazkodva, láthatólag pótolták azt az űrt, amely e családok által 1842 és 1882 között intenzíven foglalkoztatott jeles építész, Ybl Miklós 1891. évi halála jelentett.

Forrás: TÉNYEK ÉS HIPOTÉZISEK SIEDEK VIKTOR BÉCSI ÉPÍTÉSZ MAGYARORSZÁGI MŰKÖDÉSÉHEZ A GRÓF KÁROLYI-, WENCKHEIM- ÉS SZÉCHENYI CSALÁDOK SZOLGÁLATÁBAN
FEKETE J. CSABA (részlet)

FEKETE J. CSABA

építész, okl.építészmérnök, PhD-doktoráns

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Építészettörténeti és Műemléki Tanszék

1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. K II. 60.

Tel.: (36-1) 463-1330; Fax.: (36-1) 463-1638

E-mail: fekete@et.bme.hu

Web: www.eptort.bme.hu

Károly-majori magtárépületek

Köszönet a fotóért a geocaching.hu-nak, és Szőke Kiss Lászlónak.

A két épület közül a nagyobbat az 1890-es évek körül építették írásos feljegyzés nincs róla, de valószínősíthető, hogy a terveit Ybl Miklós készítette. Érdekessége, hogy a tetőszerkezetét az egyik legértékesebb fafajtából, a vörös fenyőből készítették. Befogadóképessége 20 vagon termény. A kisebb épületet 1920 környékén építették, tejháznak. Innen indult az egykori kisvasút, és szállította a terményt az uradalomból a községbe. A két épület között álló vadgesztenye fa az egykori kastélypark része. A major tulajdonosa gróf Wenckheim Károly volt, akinek a sírja itt, az egykori kastély parkjában található, jelenleg egy kisebb akácerdő veszi körül. A síremlék 1934-ben készült, Horváth Adorján alkotása, anyaga fekete márvány korpusz. (Horváth Adorján készítette gróf Széchenyi Miklós nagyváradi püspök síremlékét is, amely Orosházán a katolikus templomban található. A két síremlék szinte teljesen egyforma, és egyszerre készült.)

Forrás: http://www.csorvas.hu/files2/Epiteszeti_ertekek.pdf

A kisebb Károly majori magtár 1880 elején épült, építtetője gróf Wenckheim Géza. Az egykori kastélykertben áll az egyetlen Wenckheim síremlék, amelyet Horváth Adorján győri szobrászművész készített, az 1926-ban elhunyt gróf Wenckheim Károly emlékére. A magtártól két kilométerre áll az egyetlen megmaradt Wenckheim kastély (gróf Wenckheim Matild építette 1925-ben), amely idegenforgalmi szálláshely. 30 vendéget tud egyszerre fogadni. (2010-ben felújították.)

Forrás: http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Csorvas/pages/idegenforgalom.htm

A művészház

A csorvási malmok

Csorvás, Elekes malom 1924-ben Forrás: www.csorvas.hu/...

Csorváson 1889-ben létesült az első nagyobb üzem: Elekes József gőzhengermalma. Elekes (Englender) József építette. A telket 1897-ben vásárolta meg, a tulajdonos, a telken lévő kismalmot építette át, és egy év után már üzemelt a gőzmalom. Ez volt a település első komoly ipari üzeme, 240 q/nap kapacitással mőködött, 14 embernek adott munkát, 120 lóerős gőzgép hajtotta. A háromszintes épület falazata vályog és tégla, alapja terméskő, tetőszerkezete fa, 2 tűzfallal. Alapterülete 494 négyzetméter. A malom a daráláson és vámőrlésen kívül kereskedelmi őrlést is végzett, és az előállított lisztet Ausztriába exportálta. A másik nagyobb üzem a Csorvási Hengermalom, mely Wenckheim Matild grófi birtokos tulajdona volt. Ez ugyancsak darálást és vámőrlést végzett. A két üzem a faluban 20-22 embernek adott munkalehetőséget. 1898 novemberében elkészült az artézi kút a piactéren. 1899-től nevet kaptak az utcák és terek, 1902-től a majorok is.

Bartók Béla

Bartók Béla az anyai Voith családon keresztül köthető Csorváshoz. Bartók Béla anyai nagybátyja Voit Lajos a Magyaróvári Mezőgazdasági Akadémián szerzett oklevelet. Itt tanult vele együtt gróf Wenckheim Géza is, egy csorvási nagybirtok örököse. Barátságuk eredményeként Voit Lajos lett a csorvási gazdatiszti kúria gazdasági vezetője.
Voit Paula 1880. április 5-én a csorvási katolikus templomban házasságot kötött Bartók Bélával, aki a nagy-szentmiklósi iskola igazgatója volt. Házasságukból született a zeneszerző Bartók Béla.

Forrás: http://www.wenckheim.hu/csorvas.htm