Nem más, mint, hogy a búcsújáró lepke hernyója finom, puha, ám szúrós szőrszálakat visel. Amikor érintkezünk ezekkel a szőrszálakkal, éppen olyan érzésünk lesz, mint, amikor a csalán megcsíp. Nagyon kellemetlen következményei lehetnek.

Irritáció, légzési nehézség, sokkos állapot, kutyák esetében akár a nyelvük is elzsibbadhat, amit lenyelhetnek, elharaphatnak.

A hernyók hatalmas fészkekben halmozódnak fel, mivel a tölgy búcsújáró lepke társas lény.

Amikor május elején kikelnek a tojásokból, akkor laza hálót szőve, családi csoportokban élnek a fák ágain.  Ilyenkor fészekszerű képződményeket láthatunk.

Ezek a fészkek akár 1 méter hosszúságúra is nőhetnek.

Innen táplálkoznak, és táplálkozás közben folyamatosan építik a fészküket, így alakulnak ki a hosszú, egyre nagyobb láncolatok.

Mivel a tölgy búcsújáró lepke lárvája a tölgyfa leveleivel táplálkozik, ezért első sorban a fák ágain fedezhetők fel legtöbb esetben.

De nem csak a tölgyesekben laknak szívesen ezek a lárvák, hanem minden olyan helyen, ami száraz, kellően magas, és napfényben gazdag. Így előfordulhatnak fenyők ágain , városi fák magaslatain is.

A fészkeket sokszor lógni is láthatjuk.

Európában a tölgy búcsújáró lepke folyamatosan szaporodik már a 90-es évek óta.

A fészek még akkor is veszélyt rejt, amikor a hernyók már kikeltek és távoztak belőle, mert a szúrós szőrszálak felhalmozódtak benne, és ezek a szőrszálak még évekig mérgezőek maradnak. Még a fészek környéke is veszélyes, hiszen oda is lehullhattak a mérgező szőrszálak.

Minden egyes érintés újabb toxikus reakciót jelent az emberi és állati szervezetnek egyaránt.

Különösen a kutyák nyelve veszélyeztetett, mert ha csalán szőrök érintkeznek a nyálkahártyával, égési sérüléseket okozhatnak. Legrosszabb esetben a kutya el is pusztulhat.

Azok, akik nem tudnak távol maradni ezektől a veszélyeztetett területektől, jobb, ha pórázon, szájkosárral sétáltatják kedvencüket.

Alaposan mossuk le a sérült területet, és keressünk állatorvost.

Az emberi szervezet azonnal elkezd toxint termelni, amikor érzékeli a csípést, és ezért jelennek meg a bőrön csalánkiütés szerű piros, égő foltok. Ezek legfeljebb két hétig látszódnak. Belégzése a szőrszálaknak okozhat asztmát, fájdalmas köhögést, bronchitist. Egyéb allergiás tünetek is megjelenhetnek, mint például láz, szédülés, kötőhártya gyulladás. Aki kapcsolatba kerül ezzel a szőrrel, azonnal keressen fel orvost.

A fészek körüli terület is szennyezett lehet, ezért kerüljük el, de ha nem tudjuk, merre felé találhatóak a fészkek, akkor kirándulás alkalmával viseljünk hosszú ujjú felsőt, hosszú szárú nadrágot.

Kirándulószezonban kifejezetten a védelem érdekében kaphatóak sűrű szövésű túra öltözékek, melyek megvédhetnek bennünket.

Hajba kerülve, azonnal mossunk hajat, melyet törölközővel dörzsöljünk át, majd a törölközőt mossuk ki 61 fokon. Törölköző esetében el is dobjuk.

A ruházatból 60 fokon mosva letávolítható a mérgező, toxikus anyag.

Eredetileg Dél Európában volt honos, de nagy valószínűséggel az éghajlatváltozás és a felgyorsult életmód segítette hozzá, hogy Európa más területeire is eljuthasson.

Szakértőt kérjünk meg a fészek eltávolítására!

Védőruházatra, vegyszerekre és magas hőre van szükség.

Zárt kezeslábas és légzőkészülék használata elengedhetetlen a fészkek felszámolásakor.

Soha ne próbáljuk meg vízzel vagy tűzzel eltávolítani a fészkeket, mert a szőrszálak tovaterjedhetnek.