Nem maradt a kaptafánál a cipész.

          
        A második világháborút követően a Békéscsabai labdarúgást újjászervező sportemberek.Az álló sorban balról az első Lukács György,az egykori Előre-játékos,a harmadik Füredi József a második Hankó Mátyás,a jobb szélen pedig Boross Pál.

Az élet úgy hozta,hogy cipészmester lett.Meg újságíró.És sportvezető.Azután pedig diplomata.Pedig mindig is villanyszerelő szeretett volna lenni.Talán ezért is gondolkozott olyan világosan.Izzott benne a tettvágy és fényesen látta a fejlődés útját.A békéscsabai Füredi József nevét kevesen ismerik.

                                  Füredi József.

Pedig a második világháborút követően a magyar sportélet egyik nagy újjáépítője volt.Még jó,hogy nem maradt a kaptafánál.

Békéscsaba Messze zengett gyönyörűséges hangja a csabai főtéren Füredi Sándornak,s olyannyira szépen szólt,hogy a kor neves,országszerte ismert színházigazgatója is felfigyelt rá.A csabai teátrumban vendégeskedő Krecsányi Ignác elhatározta,hogy bonvivánt farag a derék csabai köszörűsből,el is vitte magával Nagyváradra.Csakhogy a honvágy hazahozta a Filkensteinből Füredivé váló iparosmester.Hűségét mi sem jelzi hívebben,minthogy a városháza előtt mintegy 50 esztendőn át állandó helye volt.
Az első világháborús hős Füredi Sándornak 4 gyermeke született,s bár híres művész egyikükből sem lett,ismert sportvezető és sikeres diplomata annál inkább.Történetünk Füredi Józsefről,a harmadik gyermekről szól.
József Békéscsabán nőtt fel,gyermekkora hasonlóan telt,mint a századforduló első felében született szegény vidéki gyermekeké.Hogy a család nehézségei enyhüljenek a ,,pályaválasztás" időszakában Budapestre,az egyik nagynénihez került.Füredi ágybérletben élt,fekvőhelyét egy első világháborús tiszttel kellett megosztania.Nem volt irigylése méltó a helyzete,ugyanis a veterán a háborúban légnyomást kapott...
Több száz kilométert kellett gyalogolnia.
Füredi József a fővárosban kitanulta a cipész szakmát,s előbb (1928-tól) a Friebert,majd pedig a Commers cipőgyárban kapott munkát.Gyári munkásként ,,sodródott bele" a munkásmozgalomban.Mint illegális kommunistát üldözték.Egyszer el is fogták,de csodával határos módon meg tudott menekülni.Jobbnak látszott a családjával ( feleségével,gyermekeivel ) visszaköltözni Békéscsabára.Cipészműhelyt nyitott,s minden a lehető legjobban ment,ám jöttek a zsidótörvények,majd pedig a második világháború...
Ukrajnába,s Oroszországban vezényelték munkaszolgálatra.Embertelen körülmények között,több száz kilométert kellett gyalogolnia sorstársaival.Háromszor próbált megszökni,kétszer elfogták.Harmadjára sikerrel járt.Hónapokon át Alsónémediben bujkált,egy helyi kovácsmester fogadta be.
Amint lehetett hazatért Békéscsabára,ám senkit sem talált itthon...
Édesapja,édesanyja,felesége és három gyermeke Auschwitzban végezte.Bátyját a nyilasok lőtték a Dunába,bátyja feleségét a nácik Ausztriába vitték,ott érte a halál,három gyermekük maradt árván.Nővére és annak leánya túlélte a koncentrációs tábort,álnéven bujkáló húgának Budapesten sikerült életben maradnia...
Füredi József a sport felé fordult vigaszért,elsősorban a futball adott számára erőt,feladatot a túléléshez,és a talpra álláshoz.Társaival munkához láttak.Korántsem volt számára ismeretlen a terep,hiszen a suszteri teendők mellett társadalmi munkában korábban is az Előre kötelékében tevékenykedett sportvezetőként,illetve újságíró volt,több mint egy évtizeden át szerkesztette az A Sport című csabai sporthetilapot.
A Nemzeti Sportbizottság egy háromtagú testületet bízott meg a helyi sportélet újjászervezésével.Ily módon Füredi József két társával Hankó Mátyással és Boross Pállal alaposan bevetette magát a munkálatokba.A világháborúban használhatatlanná váló pályákat,kifosztott öltözőket,tornatermeket először is rendbe kellett hozni.S 1945 tavaszán már javában pattogott a labda Békéscsabán,de a megye több pontján is...A nézők tódultak a pályákra.Még az is előfordult,hogy valamely szovjet tiszt vezette a mérkőzést.És olyan is megtörtént,hogy a tiszt a meccsközben nem 11-es pontra mutatott,hanem a meccsre látogatókat kis ,,testmozgásra invitálta",társadalmi munkára vitte...
Ahogy lehetett a Hankó-Boross-Füredi hármas irányítása mellett létrehozták a Dél-keleti labdarúgó Alszövetséget is.Füredi József lett a főtitkár.
A világháborút követő első labdarúgó-bajnokság kiírásánál Füredi József az egyik szószólója volt annak,hogy a vidéki csapatok is indulhassanak az élvonalban.A fővárosiak nagy ellenállást megtörve ez végül eredménnyel járt,sőt azt is sikerült elérni,hogy 28 csapatból álló mezőnyben a viharsarki munkáscsapat,a Békéscsabai Törekvést MTE (ekkor így hívták az Előrét ) is elindulhasson.Sajnos az OBI.-ben való szereplés ekkor csupán egyetlen szezonra szólt,de sok izgalmas mérkőzéssel lettek gazdagabbak a lila-fehér drukkerek.
Segíts az Előrét az első osztályba!
A következő szezonban remekül szerepelt-az Előre-nevet visszakapó-csapat az NBII.-ben.Jó esélye volt az élvonalbeli visszajutásra.1947 áprilisában ,,Segíts az Előrét az első osztályba" címmel Fürediék nagy sikerű műsoros estet szerveztek.A színházban telt ház lépett fel a vasutas zenekar,a munkás dalárda,de volt ott magyar nóta,néptánc,bűvészmutatvány,operarészlet,szavalt-sőt még egy elképzelt meccs rádiós közvetítést is meghallgathatták.Füredi József az 1948.május 1.-jei Előre-Újpest mérkőzésről számolt be rögtönözve.Sajnos az említett találkozóra-bár a csapaiak az utolsó pillanatig esélyesek voltak,nem jutottak az élvonalba-1975.március 22.-éig várni kellett...
Füredi mindent megtett annak érdekében,hogy Békéscsabán legyen vidéken az első valódi futballaréna.Törekvését nem kísérte siker...csupán pályafelújításra futotta...
Füredi József rendkívül nagy vehemenciával és komoly szakértelemmel képviselte a Magyar Labdarúgó Szövetségben a térség,a csabai klub és az egész vidéki futball érdekeit.1946.őszén például Békéscsabán meg is rendezték a vidéki alszövetségek első országos értekezletét.A cél nem lehetett más minthogy a vidék sportjának erősítése,érdekképviselete.A fővárosi klubok jóval nagyobb befolyása,kedvezőbb anyagi lehetőségei miatt ez igazán forradalmi kezdeményezésnek számított.Nem túlzás azt állítani,hogy Békéscsaba meghatározó szerepet töltött be a második világháborút követően a magyar sportélet újraszervezésében!
Füredire és a békéscsabai történésekre felfigyeltek Budapesten is.Nem csoda,hogy az újjáalakult MLSZ-ben Füredi Józsefnek is szerepet szántak.Az  új (munkásmozgalmi ) hatalmat a sportban Hegyi Gyula,Sebes Gusztáv és Füredi József képviselte ekkor.Az előző kettő nagyon komoly sportkarriert futott be:Hegyi Gyula a sportélet meghatározó személyisége lett (MOB-elnök,MLSZ-elnök,a Magyar Testnevelési és Sporttanács elnöke stb.),Sebes pedig többek között-az Aranycsapat szövetségi kapitányaként tevékenykedett.
Füredi a labdarúgó-szövetség-ben eleinte hivatásos sportvezetői tisztet töltött be,majd pedig '48 kora tavaszától konkrét feladatként az MLSZ főtitkári pozícióját látta el.A londoni olimpia idején tartotta a FIFA (Nemzetközi Labdarúgó Szövetség ) soros kongresszusát.Füredi a magyar csapat hivatásos delegáltjaként utazott ki az olimpiára,s vett részt a kongresszuson.(Sajnos a labdarúgó-válogatottat nem nevezték,ami ma már tudható,óriási baklövés volt )
Füredi személyes jó barátságba került a már akkor világszerte és tisztelt Sir Stanley Rous-zal,a FIFA későbbi mindenható elnökévével.Barátságuk életük végéig megmaradt.
Közel 600 új egyesület alakult meg.
A főtitkári pozíciót Füredi József nem sokáig töltötte be,a háta mögött,aláírást meghamisítva adtak ki az olaszoknak a korábbi időszak egyik legjobb magyar labdarúgóját Sárosi Györgyöt.Füredi azonnal (1948.október végén ) felmondott,s nyomban megszakadt a kapcsolata a labdarúgással.
Pedig nem kis eredményeket ért el főtitkárként:néhány hónapos regnálása alatt 581 új egyesület alakult.Megalkották az MLSZ új szabálykönyvét,bevezették a labdarúgók számára a biztosítást.Elrendelték,hogy a válogatott összecsapások előtt legyenek utánpótlás mérkőzések,az ifjúsági korú futballistáknak nyári edzőtáborozást,felkészülést szervezett...Békéscsabán 1946-ban elindították a ,,Mezítlábas bajnokságot a Fakupáért" (350 utcai csapat indult!),ezt 1948-ban országossá tették,mely során több ezer csapat,tízezernyi mezítlábas,tornacipős gyermeke mérte össze focitudását.Minden NB-s csapatnak ifjúsági csapatot kellett működtetnie,kötelező jelleggel hírvevő mérkőzéseket játszani a kis falvakban.Segélyként labdákat,cipőket,mezeket biztosítottak a rászoruló csapatoknak (Füredi idejében 100 csapatot tudtak felszerelni ).Emellett játékvezető-tanfolyamok indultak,rövid időn belül 600-zal bővült a sípmesterek száma...
Elképesztő mennyiségű munka,nagy elhivatottság,szorgalom és szakértelem volt emögött...Füredi József a rengeteg siker és nagy előrelépés ellenére-mivel nem értett egyet Sárosi kiengedésével,s az egész ügy kezelésével-képes volt egyik pillanatról a másikra hátat fordított a labdarúgásnak.Soha többé nem is vállat sportvezetői pozíciót.Ugyanakkor egy új karrier kezdetét vette.Az egykori cipészmestert a külügyminisztériumhoz helyezték,az ellenőrzési osztályt vezette,miközben diplomataképzőbe járt,s franciául kezdett tanulni.A francia már egészen remekül ment,nem is igazán volt érthető,miért éppen a pozsonyi konzulátus vezetőjének nevezték ki.Öt éven át volt Csehszlovákiában főkonzul,majd a félszigeten zajló háború kellős közepén Koreába helyezték ügyvivőnek,ahonnan 1957-ben tért vissza betegen gyomorbántalmakkal Magyarországra.Öt évvel később újabb egzotikus helyszínre,Mongóliába vezényelték,ahol 1968-as nyugdíjazásáig a nagykövet közvetlen tanácsadója volt.
Az 1992.január 4.-én,85 évesen elhunyt Füredi Józsefről elfeledkezett az utókor,csupán egy a család által az akkori legnagyobb példányszámban megjelenő napilapban közzétett gyászjelentés számolt be haláláról.Pedig rendkívül fontos szerepe volt a csabai,a Békés megyei,de bátran kijelenthető,a teljes magyar sportélet újjászervezésében,MLSZ-főtitkárként számos olyan intézkedést hozott,kezdeményezett melyekkel megelőzte korát.
Élete utolsó szakaszában Budapesten élt,mindennapjaiban a második házassága után született gyermekei és unokái csempésztek boldogságot.

                               Hitler és a varázsló.
Füredi József sok mindennel foglalkozott,még vígjátékírásba is belefogott.Az egyik darabja a Hitler és a varázsló címet kapta.A történet szerint a szovjet csapatok körülzárták Berlint,Hitler és leghűségesebb társai a bunkerban reszkettek.Egyszer csak Göbbels azt javasolta:hívják oda a  szintén Berlinben rekedt indiai varázslót,aki arra is képes,hogy állattá varázsolja az embereket.Átváltozva pedig kiszabadulhatnának szorult helyzetükből.A Führer kiadta a parancsot,hozzák elébe a varázslót.Meg is érkezett,a feladatot is megértette.Hitlert nyúllá.Göbbelst kutyává,Göringet disznóvá változtatta át.Megtörtént a csoda,s mintegy végszóra betoppant a szakács,aki örömében felkiáltott:,,De jó végre van miből vacsorát készítenem a Führernek!"
A drámát elő is adták-tomboló tapsvihar közepette.

Forrás: Békés Megyei Hírlap 2019.Október 31.,Csütörtök. LXXIV. Évfolyam,253.szám.