A méhecskék a tudomány mai állása szerint annyira fontos részei a világunknak, hogy 1-2 évvel eltűnésük után az emberiség is eltűnne a Földről. Szerencsére nem tartunk itt, de az elmélet jól mutatja, milyen fontosak is a méhecskék nekünk. A következő tényeket pedig lehet, hogy korábban nem is tudtad róluk!

Méh és levendula

A méhek családokban, kolóniákban élnek, ahol egy anya mellé nagyjából 24 ezer here (hím méhecske) és 50-60 dolgozó, azaz nem szaporodó nőstény méhecske jut. Míg a méhkirálynő, azaz anya, petéket rak (akár 2000 ivadékról is gondoskodik), a többi méh szaporodás helyett a rokonok szaporodását támogatja. A dolgozók pedig, nem raknak peték, azonban gyűjtik a nektárt, pollent és védik a kaptárt. A herék egyetlen dolga, az új királynő megtermékenyítése, így ők a tél beköszöntével a kaptárból is kilakoltatásra kerülnek.

Átlagosan 25-40 km/h sebességgel repül egy átlagos dolgozó, ami persze attól is függ, hogy mennyi finomságot gyűjtött magára előtte. Többnyire 4-5 kilométer távnál nem merészkednek messzebb a kaptártól, ilyen távolságban azonban jól fel tudják térképezni a virágokat és azok ízét, illatuk alapján. De tévúton járunk, ha azt gondoljuk, hogy kizárólag illatok alapján tájékozódnak! A látásuk is igen jó, ennek köszönhetően olyan UV sugarakat is látnak, amelyek segítségével borús időben is tudnak tájékozódni, ráadásul az emberi arcot is be tudják azonosítani – felismerik!

Nem csak az általuk előállított méz az, amiért rendkívül fontosak nekünk a méhek, hanem a beporzás is. Egy méhecske naponta akár kétezer virágot is meglátogat, így termőre fordítva például gyümölcsfáinkat. Illat alapján válogatnak a virágok között, sőt így is találják meg azt, de amire biztosan nem gondolnál, hogy meg tudják különböztetni az édeset, a keserűt, a savanyút, a sósat is. Innen tudják, hogy hová érdemes leszállni nektárt gyűjteni – általában a legédesebb nektárra röppennek, majd begyűjtik akár testtömegük többszörösének megfelelő mennyiségű kincset, és úgy repülnek vissza a kaptárba. Persze csak egy részét hordják haza a nektárnak, a másik felét útközben elfogyasztják.

A méh az egyetlen rovar, amely az embernek hasznos táplálékot teremt, méghozzá igen finomat – a mézet. A kaptárba hordott nektárt a fiatal dolgozók sűrítik be, így lesz belőle aranyszín édesség, ám az is figyelemre méltó, hogy egy kg. mézhez legalább 2 millió, de van, hogy akár 5 millió mézelő virág porát kell begyűjteniük és feldolgozniuk. Egy méhcsalád évente több mint fél mázsa mézet fogyaszt – az jó sok virágpor és rengeteg méhecske-munkaóra!

Forrás: sokszinuvidek