Az enyhe, csapadékos tél nemcsak a pénztárcánknak kedvezett, hanem többek között azon élősködők elszaporodásának is, melyek a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladást (kullancs-encephalitist) és a Lyme-kórt terjeszthetik, ezért idén tavasszal is számíthatunk kullancsinvázióra. A téma kapcsán felkerestük a Békés Megyei Kormányhivatal Orosházi Járási Hivatala Népegészségügyi Osztályát.

Dr. Fábián József helyettesítő járási tiszti főorvos szerint a kullancsok elsősorban április-május-június és szeptember hónapokban aktívak, és a legnagyobb számban az erdőkben, valamint egyéb bokros-fás, sűrű aljnövényzetű területeken fordulnak elő, de városi környezetben is felbukkanhatnak.
– A háziállatok, illetve a vadon élő kisemlősök révén juthatnak be  a házunk kertjébe, továbbá előfordulnak még az összefüggő növényzettel borított kisebb-nagyobb parkokban, a magas fűvel benőtt, elhanyagolt területeken és a települések határában is – nyilatkozta az OrosCafénak dr. Fábián József, aki hozzátette, hogy ezeknek a parazita életmódot folytató élőlénynek egy része olyan vírust, baktériumot hordozhat, mely az emberekre is veszélyt jelent. – A kullancs-encephalitis vírusa a vadon élő állatokról az emberre kullancscsípés, a beszáradt kullancsok porának belélegzése, vagy frissen fejt forralatlan tej (főként kecsketej) fogyasztása révén kerül át.

A fertőzések jelentős része tünetmentes, kisebb része pedig influenzára emlékeztető betegségtünetekkel, lázzal, fejfájással, rossz közérzettel zajlik le. Egyes esetekben azonban súlyos idegrendszeri tünetek is kialakulhatnak. A betegség zömében teljes gyógyulással végződik, de maradandó bénulás, pszichés és mentális zavarok a betegek 6-20%-ánál előfordulnak.

Minél hamarabb el kell távolítani

A vírust hordozó kullancsok aránya elsősorban az ország délnyugati, nyugati és északi területein a legmagasabb. Ezeken a helyeken is csak a kullancsok töredéke hordozza a vírust. A Lyme-kórt okozó baktérium a vadon élő állatokból kerül a kullancsba. A betegség legjellegzetesebb klinikai tünete a vándorló bőrpír, amely általában néhány napos lappangási idő után a beszúrás helyén jelentkezik. A bőrelváltozás mindig kis kerek folt formájában kezdődik, majd a széli részeken terjedve, középen halványulva, gyűrűt formál. A bőrjelenséget enyhe helyi fájdalom, égő érzés, ritkán viszketés kísérheti, de felléphet magas láz, fej- és izomfájdalom, valamint agyi izgalomra utaló tünetek is. Igen ritkán, a kullancscsípés után 1-2 hónap múlva szívpanaszok és neurológiai tünetek (zsibbadás, végtagfájdalom, perifériás ideggyulladás) is jelentkezhetnek. Legtöbbször azonban semmilyen társtünete nincs – ismertette dr. Fábián József.

Kiemelte ugyanakkor, hogy a kullancs-encephalitis védőoltás-sorozattal megelőzhető, melyeket a háziorvos ír fel, s a gyógyszertárakban válthatóak ki; a Lyme-kór ellen azonban nincs védőoltás, viszont antibiotikummal kezelhető. Az Orosházi Járás illetékességi területén tavaly nem jelentettek Lyme-kór és kullancs-enchephalitis megbetegedéseket, de azért továbbra sem árt az óvatosság.

A helyettesítő járási tiszti főorvost arról is megkérdeztük, hogy miként távolítsuk el testünkből a kullancsot.
– A kiszedéséhez legalkalmasabb egy vékony hegyű csipesz, amellyel a kullancsot a bőrhöz minél közelebb foghatjuk meg anélkül, hogy az utótestét összenyomnánk. A megragadott kullancsot lassú, de határozott mozdulattal húzzuk ki a rögzülési pontból. Eltávolításukhoz speciális eszköz is vásárolható például a gyógyszertárakban, de szükség esetén két körmünk közé fogva, gyengén csavaró mozdulattal is kihúzható a kullancs – emelte ki dr. Fábián József.

A kullancs elleni védekezés témájában további hasznos tanácsokat és információkat találsz, ha például ide kattintasz.

Forrás: http://oroscafe.hu/2016/03/31/kullancsok-veszelyes-verszivok-megbetegedesek-es-megelozesuk/cikk/sarhegyitimi