A hatalmas táblában Pusztai József ügyvezető kalauzol végig, teszünk egy kitérőt a cseresznyésbe is, ahol a diónyi méretű gyümölcsöt szedik éppen. Markos legény pakolja a göngyöleget. Lengyel Richárdnak jó edzés a pakolás. – Kommandósnak készülök, szeretem ezt a munkát, tréningnek sem utolsó – jegyzi meg a fiatalember.

Tovább haladva a négyes táblát vesszük célba, fotóskollégám azonnal meg is „talál” két fiatalt, Petra és Noémi nagy kedvvel kapkodják le a fáról a szemeket és örömmel állnak az objektív elé. – Kicsit kijöttem a ritmusból – mondja Biró Noémi, aki a helyi kézilabda-csapat tagjaként a szedést megszakítva a minap tért haza a balatonlellei edzőtáborból.

Néhány fával arrébb egy vékony, törékeny fiú, Herbert Attila dolgozik magányosan. – Békésről jöttem, ez a harmadik év, hogy itt vagyok – mondja és kérdésemre, hogy mennyire elégedett az addigi penzummal, így felel: – Három órája vagyok kint és már a tizedik ládánál tartok!

 Fotó: Lehoczky Péter

A táblában többségében van a fiatalabb generáció, de találkozunk nyugdíjasokkal is. Mesziár Lászlóné a magas létra tetején áll magabiztosan: – Szeretem ezt csinálni, van amikor jobban, van amikor kevésbé haladok – fordul felénk a 71 esztendős asszony, miközben fürgén kapkodja le a gyümölcsöt a fa tetejéről. – Sok a diák és a nyugdíjas, de ugyanúgy sok az aktív korú is. Utóbbiak jövedelempótoló bevételi forrásnak tekintik a meggyszedést – fogalmazott Nemesnyik István termelésért felelős ügyvezető. – Nemcsak Csorvásról, illetve a közeli Gerendásról érkeznek szedők, hanem Nagyszénásról, Gádorosról, Mezőberényből, de még Makóról is jár egy lány, akinek fél háromkor kell kelnie ahhoz, hogy a kora reggeli kezdésre ide érjen. A meggyszedési szezonban alkalmi munkára jelentkezők napi átlagban megkereshetik a nyolcezer forintot is. Ebben az időszakban a környék legnagyobb foglalkoztatói vagyunk.

Az ügyvezető elmondta, hogy a mintegy négy hét alatt 900 tonna meggyet szednek le kézzel, hogy azután az ízletes gyümölcs étkezési célú exportra kerüljön – gépi szedés idén nem lesz.

Az elmúlt években dinamikusan fejlődő gyümölcskertészetben – ahol a meggy, a cseresznye és az alma mellett kisebb terülten szilvát is termelnek – a legmodernebb technológiával dolgoznak. Az öntözővizet számítógépes vezérléssel tápoldatként juttatják a talajra. A cseresznye és az alma fölé jéghálót telepítettek, s az alá pedig hamarosan egy, az eső elleni védőfólia kerül, így pedig a termés száz százaléka leszüretelhető. – A húszéves almaültetvényünket felszámolva bővítettük a meggyállományt. Ez és a cseresznye jelenti a jövőt – tette hozzá az ügyvezető.

 Fotó: Lehoczky Péter

Beszélgetésünk idején egy iskolás csoport érkezik, akiket Pusztai József fogad. – Idén is kiírtunk egy rajzpályázatot, amit ezúttal a csorvási általános iskola diákjai nyertek meg – mondta az ügyvezető.

Természetesen gyümölccsel is jutalmazzák a gyerekeket, körükben is szeretnék népszerűsíteni a gyümölcsfogyasztást. – Tavaly mennyiségre (1200 tonna) jó termés volt, de közepes minőségű. Idén kevesebb a gyümölcs, ám lényegesen szebb szemek csüngenek a fákon – tért vissza a témánkhoz Pusztai József.

– Az öntözőrendszer most vizsgázott, ennek és a természetnek is szerepe van abban, hogy jobb a minőség. Az Érdi bőtermő és az Újfehértói fürtös stabilan hozza magát, a Debreceni bőtermő, illetve a Kántorjánosi hektikus. Ezért is próbálkozunk új fajtákkal, a Petrivel, az Évával és a német Jádéval.

A cégnél szeretnének tovább lépni, figyelik a pályázatokat, a hűtőház bővítésével a csomagolóbázis tárolókapacitásán javítanának, mert a szükséges, időjárásra érzékeny, mintegy 200 ezer faládát is el kell valahol helyezni.