Monumentális alkotás lesz, ez biztos. A mérete is egyértelműen jelzi, hiszen ritkán találkozhatunk 162 négyzetméternyi, 520 kilós, hímzéssel dúsan díszített bársony díszfüggönnyel. Talán a számoknál is megdöbbentőbb az a munkamennyiség, ami ebben a kárpitban van. A Kustán Melinda textiltervező által megálmodott, és a hatvan Kárpát-medencei tájegység népi iparművészei és hímzőmesterei által létrehozott alkotás a remények szerint jövő tavasszal már méltó helyén, a Nemzeti Színház nagytermében várja a kíváncsi szemeket.

Páratlan ez az összefogás. Kustán Melinda textiltervező meghatottan mesél a hímző asszonyok lelkes hozzáállásáról, pedig amit ő véghez visz, az az igazán rendkívüli. De kezdjük a történetet az elején, 2019-ben, mikor is Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója egy lehetőséggel fordult a textiltervező felé.

 Váratlanul ért, mikor telefonon megkeresett, hisz korábban sosem találkoztunk, nem volt semmiféle kapcsolatunk – mesélte Kustán Melinda. – Mikor beléptem Vidnyánszky úr irodájába, elképesztő meglepetés fogadott, hisz a 2002-ben általam készített, „Theatrum” című nagy méretű kárpit díszítette a falat. Elmondása szerint egyszerűen azért esett rám a választása, mert sokat van egy térben ezzel a kárpittal, jónak tartja, és azt gondolta, szerencsés lenne, ha a Nemzeti Színház nagyszínpadának díszfüggönyét is én tervezném meg.

Orosházára ért a függöny második darabja is (Fotó: Somogyi Martin)

Kustán Melinda számára ez óriási elismerést, és egyben borzasztó nagy szakmai és alkotói kihívást jelentett. Az egyik támpont, amivel elindítottuk, a tervezési folyamatot az volt, hogy a függöny színe legyen vörös.

– A Nemzeti Színház belső tereinek színhangulata jelenleg kékre, aranyra és a barnák árnyalataira van hangolva. Vezérigazgató úr – más, kiemelkedő jelentőségű magyar épületek drapériáihoz hasonlóan – a vörös színt szerette volna viszontlátni a nézőtérről. Ez irtózatosan nagy kihívást jelentett, hisz ezek a színek együttesen megjelenve a térben nagyon könnyen okozhatnak disszonanciát – mesélte a tervező. – Közel két hónapon át kísérleteztünk a textilvegyészekkel, amire megtaláltuk azt a bordó árnyalatot, amely bekerülve a kék-arany környezetbe, összesimul vele. A bársonyunknak ezért meglehetősen nagy a kék pigment tartalma. Ezt a színház közönsége nem látja, egyszerűen csak annyit érez majd, ha belép a terembe, hogy minden harmonizál egymással.

– A BÁRSONYT SPECIÁLISAN ERRE A CÉLRA SZÖVETTÜK, SZÁMOS PEREMFELTÉTELNEK KELLETT UGYANIS MEGFELELNIE, PÉLDÁUL A MAGYAR SZABVÁNYOKNAK MEGFELELŐEN LÁNGÁLLÓNAK KELLETT LENNIE, ÉPPEN ÚGY, AHOGYAN VALAMENNYI FONALNAK IS. EGY BÉCS MELLETTI GYÁRBAN TUDTÁK VÁLLALNI A MUNKÁT, OTT KÉSZÜLT EL MAGA A BÁRSONY ANYAG.

Hogy pontosítsuk az előzőeket, a szín mellett még egy kitétele volt Vidnyánszy Attila vezérigazgató úrnak. Azt kérte a textiltervezőtől, olyan függönyt tervezzen, ami még sehol máshol nem készült a világon. Melinda azt mondja, ennél nehezebb feladatot iparművész nem kaphat.

A települések, ahol folyik a munka (Fotó: Somogyi Martin)

– Áttekintettem a világ nemzeti színházainak függönyeit, hogy megismerjem, milyen megoldásokat alkalmaztak. Megbizonyosodtam arról, hogy ezek a drapériák funkcionális szerepük mellett mind jelképhordozók is. Minden országban a helyi magas kultúra jellegzetességei jelennek meg ezeken a kárpitokon, így magunkat vizsgálva a következőkre jutottam: itt ez a gyönyörűséges Kárpát-medence, tájegységeinek mérhetetlenül gazdag mintakincsével. Ezt fogom feldolgozni, összefésülni, ebből hozok lére egy egységes képet adó alkotást.

KOMOLY KUTATÓMUNKA ELŐZTE MEG A TERVEZÉST, HATVAN TÁJEGYSÉG JELLEGZETES MOTÍVUMAIT KELLETT FELDOLGOZNI, MEGRAJZOLNI, ÚJRA ALKOTNI, A VIZUÁLIS KONCEPCIÓHOZ ALAKÍTANI, PAPÍRRA/SZÁMÍTÓGÉPBE VINNI. SOKAT ISMERÜNK EZEK KÖZÜL A TÁJEGYSÉGEK KÖZÜL, PÉLDÁUL A MÉLTÁN HÍRES MATYÓIT, VAGY A KALOCSAIT, DE JÓCSKÁN AKADNAK OLYAN VIDÉKEK IS, AMELYNEK KEVÉSSÉ ISMERTEK, VAGY NINCS ÉS NEM IS ALAKULT KI HÍMZŐKULTÚRÁJUK. MIVEL A NÉPRAJZI MÚZEUM ÉS AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM IS ZÁRVA VOLT A TERVEZÉS IDEJE ALATT, A KUTATÓ MUNKA NAGY PROBLÉMÁT JELENTETT.

 Sok nehézség adódott a tervezés során. Amellett, hogy a díszfüggönynek esztétikai élményt kell nyújtania, természetesen funkcionálisan is meg kellett felelnie a célnak, így a három irányba történő mozgatásnak is – folytatta. – A függönyön tizenkét életfa lesz látható, mindegyik törzsén honfoglalás kori fémmunkák inspirációjára készült motívumok szerepelnek majd. Ezek gépi hímzéssel készültek el, a függöny statikusságát is szolgálják. A lombok a hatvan tájegység mintáit tükrözik vissza, ezek mind 60×80 centiméteres befoglaló formájúak, és mind kézi hímzéssel készülnek majd. Igyekeztem olyan hímzőket találni, akik az adott tájegységen élnek vagy onnan származnak, hogy még inkább autentikus legyen az alkotás.

 GONDOLJUNK BELE! 60×80 CENTIMÉTER, EZ 6-8 HÉTNYI, AZAZ 300-500 ÓRÁNYI MUNKÁT JELENT EGY FŐ SZÁMÁRA. A HÍMZŐKNEK SOHA NEM LÁTOTT MÓDON KELL KILÉPNIÜK A KOMFORTZÓNÁJUKBÓL – FOGALMAZOTT A TERVEZŐ.

Gondos elméleti munka előzi meg a hímzést (Fotó: Somogyi Martin)

A felkértek között a népművészet mesterei és oktatói is megtalálhatók. Kustán Melinda a Kárpát-medencei hímzők krémjét hívta be a munkába. Azt mondja, az Alföldön nagyon sok hagyományt ápoló, nagy tudású mesterre talált, köztük van három orosházi asszony is. Mindhárman a Békés Megyei Népművészeti Egyesület tagjai, évtizedek óta a kézművesség igen sok ágában foglalatoskodnak.

 ANNYIRA ÖRÜLTÜNK A FELKÉRÉSNEK, EZ EGY OLYAN MEGTISZTELŐ ÉS NEMES FELADAT, HOGY MUSZÁJ RÉSZT VENNÜNK BENNE – FOGALMAZOTT TÓTH ANNA NÉPI ÉKSZERKÉSZÍTŐ, HÍMZŐ. – EGYRÉSZT A MAGUNK ÖRÖMÉRE IS, MÁSRÉSZT PEDIG MERT BOLDOGGÁ TESZ MINKET, HOGY MARADANDÓT ALKOTHATUNK, HISZ EZ A FÜGGÖNY A KÖVETKEZŐ NEMZEDÉK SZÁMÁRA IS FENNMARAD.

Tóth Anna már néhány hete megkapta a saját részét, ő a Galga-menti hímzést választotta. Július 13-án Kustán Melinda személyesen látogatott el hozzá és két társához Orosházára, ezen a napon – a jóízű beszélgetés mellett – már Varga Jánosné Klárika is megkapta a hímezni valót.

 Az enyém a jász szűrhímzés lesz, amint hazaviszem az anyagot, azonnal hozzáfogok – fogalmazott Klárika. – Készültem is rá, mert a bársonyra teljesen másképp kell hímezni, mint a vászonra. Remélem, szép lesz. Nagy megtiszteltetés ez a számomra, várom, hogy egyben lássam majd a végeredményt a Nemzeti Színház nagyszínpadán. Már láttam egy-egy készülőben lévő darabját, voltam Békéscsabán, az ottani hímzőasszonyok megmutatták a munkájukat. Ez összehoz minket, hisz konzultálunk egymással, és szakmai tanácsokat adunk egymásnak.

Tóth Anna és édesanyja, Tóth Imréné is a kiválasztott hímzők között szerepel (Fotó: Somogyi Martin)

 

A 82 éves Tóth Imréné népi iparművész, csipkeverő, hímző, gyöngyfűző, Tóth Anna édesanyja is részt vesz a munkában.

– Az idő igencsak eljárt már felettem, de büszkén viselem a korom, és a mai napig szeretettel hímzek. Azonnal igent mondtam a felkérésre, nagy öröm ez nekem, számomra a hímzés nyugalmat ad. Gondolni se tudtam volna, hogy egyszer a Nemzeti Színház függönyét fogom hímezni, mégis így lett. A sárközit kaptam, és mivel 20 évet ott éltünk, csínját-bínját ismerem – fogalmazott Ani néni.

KUSTÁN MELINDA RENGETEGET UTAZIK A KÁRPÁT-MEDENCE TELJES TERÜLETÉN, HOGY SZEMÉLYESEN TALÁLKOZHASSON AZ ASSZONYOKKAL. TÖBBEN FELTETTÉK NEKI A KÉRDÉST: MIÉRT DÖNTÖTT A KÉZI HÍMZÉS MELLETT, MIKOR A GÉPIVEL KÉT HÓNAP ALATT KÉSZ LETT VOLNA A VÉGEREDMÉNY.

A középkori hímzőasszonyok, akik többnyire zárdákban tevékenykedtek, olyan imádságokat mondtak kézimunkázás közben, ami kapcsolódott az előttük lévő mintához. A hímzők elmélyülten, elcsendesedve, befelé fordulva dolgoztak, látszólag monotonon, de a valóságban belevitték az anyagba a lelküket. Most, 2023-ban ezek az asszonyok szintén belehímzik a lelküket ebben a függönybe, amelyben az ő tudásuk, kitartásuk, teremtő erejük manifesztálódik. Hatvan különböző ember, hatvan egyedi élettörténet – emelte ki a tervező.

A munka több mint 50%-a elkészült. Mielőtt a díszfüggöny átadásra kerül, a tervek szerint egy tornateremben kiterítve tekinti majd meg tervezője. Ha magunk elé képzeljük ezt a képet, ismét rádöbbenhetünk, milyen hatalmas alkotásról beszélünk. A debütálásra 2024-ben kerül sor egy előadás keretében. Kustán Melinda vágya, hogy a színházterembe lépve a nézők tekintete előbb megálljon a műalkotáson, majd a szemük egészen addig futkosson rajta, míg meg nem találják önmagukat, vagyis a saját tájegységüket, ahonnan ők vagy elődeik származnak, azaz a saját gyökereiket.

 

Páratlan alkotás lesz, soha senki nem dolgozta még fel együtt a hatvan tájegységet. Ez a szakmai életem csúcspontja, amelyet egyedül sosem tudtam volna létrehozni. De hiszem és vallom, ha összefogunk, bármire képesek vagyunk. Itt a bizonyíték – zárta a textiltervező.

Fotók: Somogyi Martin/Oroscafé

Fohttps://oroscafe.hu/2023/07/18/nemzeti-szinhaz-uj-fuggony-nagyterem-himzes-himzok-karpatalja-kustan-melinda-textiltervezo-oroshaza-toth-anna-toth-imrene-az-oroshazi-asszonyok-sosem-gondoltak-volna-hogy-egyszer-a-nemzeti-szinhaz-dis/rrás: