Mire kell odafigyelni foglalófizetés előtt?

Nem javasolt a lakás első megtekintésekor azonnal foglalót fizetni,mert ez több buktatót rejt.Ilyenkor nem lehet tudni ugyanis,hogy valóban a tulajdonos kapja-e a pénzt.Az sem derül ki,hogy van-e valakinek haszonélvezeti joga az  ingatlanon,netán a bérlővel határozott idejű szerződést kötöttek,amelynek lejártáig joga van a lakásban maradni.
Hiába csábító tehát az új lakás,először meg kell bizonyosodni a tulajdonviszonyokról,és az esetleges terhekről-ezeket a tulajdoni lapról lehet leolvasni.Először alaposan meg kell nézni a tulajdoni lapot,ennek előtte felelőtlenség akár egy fillért is kifizetni.A tulajdoni lapot egyszerűen és gyorsan ki lehet kérni a földhivataltól akár közjegyző vagy ügyvéd segítségével,vagy egy másolatot bárki lekérhet a TakarNet-rendszerből,ez ráadásul évenként két alkalommal ingyenes.
Minden ingatlannak van egy önálló helyrajzi száma,amelynek alapján a földhivatalban nyilvántartják a legfontosabb adatait:mi az  ingatlan minősítése,kik a tulajdonosok,illetve,ha vannak,a rá vonatkozó terheket.Ezek a jogok és terhek sokfélék lehetnek,például haszonélvezet,illetve végrehajtási,használati vagy  jelzálogjog.
Ha valaki úgy foglalóz le egy lakást,hogy nem nézi meg előtte a tulajdoni lapot,akkor,ha később visszalép a vételtől,mert például az eladó szüleinek haszonélvezeti joga van az ingatlanon,nem kérheti a foglalót.
Ha valaki foglalót tervez adni az eladónak,legjobb jogász közreműködését kérnie.Az ügyvéd vagy a közjegyző mindig megnézi a tulajdoni lapot,és írásbeli szerződést készít a foglaló átadásáról,hogy később könnyebben bizonyítani lehessen a történteket.
Egy ingatlan-adásvételhez úgyis mindenképpen szükséges közjegyző vagy ügyvéd közreműködése,mert a földhivatal csak az általuk készített okirat alapján vezeti át a tulajdonjog változását.
A közjegyző előtt kötött ingatlan-adásvételi szerződés egyik nagy előnye,hogy az abban foglalt kötelezettségek közvetlenül végrehajthatók.
Ez azt jelenti,hogy amennyiben az egyik fél nem teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettséget-például az eladó nem költözik ki a szerződésben vállalt határidőre vagy a vevő nem fizet időben-,a másik félnek nem kell bírósághoz fordulnia és hosszú évekig pereskednie.A végrehajtási eljárás keretében rögtön kérheti az ingatlan kiürítését vagy a vételár egy részének,illetve egészének behajtását.Ha a közokiratban kötbért,illetve pénzvisszafizetést kötnek ki késés vagy nem teljesítés miatt,akkor ilyenkor nem kell pert indítani vagy fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezni,hanem azonnal indítható a végrehajtás a közjegyzői okirat alapján.

(Gyimóthy Eszter,a Magyar Országos Közjegyzői Kamara ügyvezetője)

Forrás: Békés Megyei Hírlap 2019.Október 25.,Péntek:LXXIV.Évfolyam,248.szám.